Nem ismerik a játékszabályokat?

... vagy vetítenek? ... esetleg teljesen idióták?


Kedden Joe Kinnear a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy két kölcsönjátékos van a láthatáron, illetve Peter Lovenkrands leigazolása hamarosan megtörténik.

Szerdán úgy értesültünk, hogy két játékosért egyenként 4 millió fontot adtunk volna, később egyes sajtóorgánumok szerint az ajánlat 5 millió font volt.


Csütörtökön elárultuk ország-világnak, hogy Lucas Neill ügynökével beszéltünk és vártuk, hogy reagál a West Ham a dologra. Később hivatalos közleményben kelett visszakozni miután a Kalapácsosok felháborodásukat fejezték ki.

Pénteken kiderült, hogy Lovenkrands és a két kiszemelt kölcsönjátékos kedden zárt kapus edzőmeccsen játszik, mert "igazából még nem láttuk őket (szerk.: a kölcsönbe érkezőket) játszani".

Közben állítólag kapcsolatban vagyunk az Espanyollal Steve Finnan megszerzéséről, aki pár napja azért nem igazolhatott a Hull Cityhez, mert az orvosi vizsgálatok szerint még mindig nem gyógyult meg teljesen a combja. Tökéletes.


Az isten szerelmére, ne mutassuk már a sajtóban mekkora inkompetens a klub az igazolások terén. 4 (vagy 5 édes mindegy) millió fontot ajánlani egy olyan játékosért, akit több mint 10 millió euró ellenében sem volt hajlandó eladni a klubja egyszerűen nevetséges. Mindezt megerősítjük a sajtónak azt állítva, hogy jók az esélyek, várjuk a másik csapat válaszát, ami teljesen amatőr és kontár dolog.

Kinnear szinte állandó jelleggel az újságírókkal beszéli meg éppen kiket próbálunk megszerezni. Két nappal később nevek újabb sora kerül elő és nem lehet hibáztatni a firkászokat a következetlenségért, ha a menedzser akkora pletykafészek, mint Magdi anyus, amikor formában van és ontja a baromságait.


Néha az az ember érzése, hogy Kinnear nem tudja mennyire lejáratja és kellemetlen helyzetbe sodorja a klubot. Profi és felelős egyesületek maximum akkor szivárogtatják ki terveiket, ha már közel állnak az igazoláshoz, vagy akkor sem, hanem ha kell összehívnak egy sajtótájékoztatót és kész. Egy szurkoló ahhoz van hozzászokva, hogy ha a menedzser vagy valaki más a klubtól konkrét emberekről beszél akkor az nagyjából borítékolható.

Persze ha nincs lesz mit letenni az asztalra akkor muszáj beszélni róla ...

Kinnear mai szokásos meccs előtti sajtótájékoztatón azt állította, hogy komolyan gondolkozik a klub vezetése a menedzser szerződésének meghosszabbításán. Csak remélni tudom, hogy két nap múlva már ezzel kapcsolatban is teljesen mást fog állítani, vagy egyáltalán nem is fog beszélni róla. Lépjünk.


Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy a Lucas Neill esetnek további folytatása lett volna, ha a klub nem hajlandó közleményben gyakorlatilag megalázni magát. Nem ismerem pontosan az ehhez kapcsolódó szabályokat, de véleményem szerint valószínűleg a következő történt.

Neill ügynöke megkeresett minket, hogy hajlandóak lennénk-e elvinni a játékost a West Hamtől. Az ügynökök - bár szabálytalan - szinte mindig ezt csinálják. Azok a klubok, akik nem rendelkeznek rendes scoutinggal könnyen belesétálnak abba a csapdába, hogy egy ügynök rábeszéli őket egy játékosra, akire talán szükségük van, de semmiképpen sem biztos, hogy valóban beillik a csapatba (lásd a két kölcsönjátékos, akiket még kedden le akarunk tesztelni, mert igazából senki sem látta őket játszani).

Ahogy már írtam ez szabálytalan, az angolok úgy hívják 'tapping up', nagyjából annyit tesz, hogy a játékjogot birtokló klub háta mögött egyezkedik egy másik klub a játékossal. Úgy vélem a West Ham ezen kapta fel a vizet és minősítette felháborítónak a Newcastle hozzáállását. Sajnos manapság teljesen elfogadott a vásárolni kívánó klubok és szakvezetők ilyen viselkedése, Harry Redknapp éppen ma nyilatkozta, hogy úgy értesült Bellamy el akar jönni az Upton Parkból, holott nincs is engedélye tárgyalni a játékossal. Nagy összegben mernék fogadni, hogy 'Arry a napokban hosszasan diskurált Bellars ügynökével.


Lucas Neill esetében azonban nem teljesen értem a West Hamet, hiszen ahogy több helyen is olvashattuk Michael Owennel kapcsolatosan, amikor egy játékosnak már csak fél év van hátra a szerződéséből szabadon tárgyalhat más klubokkal. Feltételezve azonban ez a kijelentés arra vonatkozik, hogy szabadon tárgyalhat a szerződésének lejárta utáni időszakról, Neill esetében 2009 nyara utáni időszakról, mégis arra enged következtetni, hogy a Kalapácsosok felháborodása teljesen helyénvaló. Ez esetben bár sajnálom, hogy ezt kell írnom, de csak egyetlen szó jut eszembe: szégyen. Félreértés ne essék, nem csak a saját klubomat tartom sárosnak, de elszomorít, hogy ugyanolyan gátlástalanok vagyunk, mint Harry Redknapp vagy éppen a nyáron volt Sir Alex a Berbatov-ügyben és Rafa Benítez Gareth Barryvel kapcsolatban.

Ez a 'pozitív' véleményem a jelenlegi fejleményekről.

Ugyanis egyre erősebb a gyanúm, hogy ez az egész '10 millió font rendelkezésre áll', 'két drága kölcsönjátékos érkezik a szezon második felére' mind csak vetítés, amivel Ashley, Llambias, Wise (és Kinnear, bár ő ezen elmélet szerint inkább bábú) lát el bennünket és legfőképpen a kinti szurkolótábort nap mint nap.

Mostanában egyre többször kapom magam azon, hogy ezen teória alapján szemlélem a dolgokat és őszintén szólva egyre többször ugrik be az, hogy: undorító.

Természetesen nem várom el senkitől, hogy igazságot lássanak a fenti két bekezdésben, reménykedem, hogy csak a rosszindulat mondatja az emberekkel és jómagammal.

Ha Kinnear hosszútávú itt tartásában akárcsak egy szemernyi igazság van, akkor meglehetősen sötét jövőt látok magam előtt, amelyben a menedzser folyamatosan mellébeszél, a klubból folyamatosan kiveszik a pénzt, a csapat a bennmaradásért küzd és nem utolsó sorban a szurkolókat töketlen palimadárnak nézik.

Nem várom el, hogy Manchester City méretű költekezést folytassunk, de legalább annyit tegyünk meg, hogy felelős szakembereket rakunk a megfelelő pozíciókba és ami bevételt a klub megtermel vissza is forgatjuk. 2007 nyarán ezt vártam Ashleytől, sajnos nem jött be.