A felnőttekhez hasonlóan ma az utánpótláscsapat is kupameccset játszott. A Madejski Stadiumban megrendezett mérkőzésen a szünetben már 2-0-ra vezetett a United, a szünet utáni negyedórában mindkét csapat értékesített egy büntetőt, kialakítva a 3-1-es végeredményt.
A Unitedra londoni túra vár az 5. fordulóban, a jövő kedden megrendezésre kerülő West Ham - QPR találkozó győzteséhez látogatnak várhatóan január 30.-án.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Reading. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Reading. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. január 13., szerda
2010. január 7., csütörtök
Nem lesz meccs szombaton
Az angliai időjárás miatt most már minket is elért a halasztási hullám. Ma délután bejelentették, egyelőre ismeretlen időpontra halasztották a Reading - Newcastle bajnokit.
Mindenkinek kellemes szombat délutáni időtöltést!
Mindenkinek kellemes szombat délutáni időtöltést!
2009. augusztus 16., vasárnap
Goala Shola - Newcastle-Reading 3-0
Shola Ameobit pályafutása első mesterhármasával könnyed és magabiztos győzelemmel rajtoltunk hazai pályán.
Duff közelgő távozása miatt Joey Barton kezdett a jobb oldalon, így nagyon kevés támadást tudtunk azon az oldalon végigvinni, Gutierrez és Enrique jóval magabiztosabbak voltak a bal oldalon, ami meglepett, mivel a Reading jobb hátvédje, Rosenior, úgy véltem az ellenfél egyik legjobb játékosa.
Az előzetesben írtam, hogy jó lenne Nolant aktívan használni az ékek mögött, mert a szélekről nehezebb dolgunk lesz. Így legyen igazam máskor is, hiszen két beadásból szereztük a góljainkat. Igaz, hogy védjem a korábbi megállapítást, amikor Nolan feljebb húzódott Smith mellől az ékek mögé, már középen is tudtunk rohamozni, ami ugyanakkora, ha nem nagyobb veszélyt jelentett Frederici kapujára.
A vendégek a kontrákra álltak be, az első félidő közepe felé volt egy 4-5 perces szakasz, amikor beszorítottak minket, ezt leszámítva uraltuk a mérkőzést. Coloccini bátortalanul kezdett, az egy szem csatár rendszerint ellene próbált párharcot nyerni és az első 20-25 percben sikerrel tette ezt. A félidő derekát követően viszont az argentín jelentősen feljavult, megelőzte, lefejelte emberét, megakadályozva ezzel, hogy a Reading támadásokat tudjon szövögetni.
Bizonytalanságot láthattunk a befejezéseinknél, Gutierrez és Carroll is szinte már ziccerben léphetett ki, egészséges lövést mégsem tudtak megereszteni és egészen Ameobi első góljáig megmaradt ez a tökéletességre törekvésből fakadó pontatlanság a kapu előtt.
Némiképp köszönettel tartozunk a bírónak, hogy javította saját hibáját. Smith első becsúszása ugyan szabálytalan volt, de nem volt benne szándékosság, első faultja volt, úgy éreztem feleslegesen adott neki sárgát a bíró, pláne, hogy a Reading-játékosoktól látott szándékos visszahúzásokra csak szabadrúgást adott. Smith-nél úgy láttam felment a pumpa, a sárgát követő szabálytalansága valóban lapot ért. A kettő együtt viszont csak egy sárgát és öröm volt látni, hogy a játékvezető is így gondolta. (Barton pályán hagyását nem kell megköszönni, ugyan TóCsa szándékosságot látott, de csak ő tudja miért.)
Ha már TóCsa, a mérkőzés elején megörültem, hogy egy ismeretlen hang köszöntött minket, aztán ha a kiírás még nem is, a szüntelen hülyeségek és közhelyek tudatosították bennem, hogy megint vele van dolgunk. Az apróságokat most nem is hánytorgatnám fel, de sokat elmond a felkészültségéről, hogy szerinte Coppell a kiesés után távozott és a két csapat most tavasszal játszott bajnokit.
Jó volt látni, hogy időnként mindkét szélső védőnk képes kellően húzott beadást a kapu elé varázsolni. Enrique egyébként is számomra magasan kitűnt a mezőnyből - ha odafigyelt és nem ívelték be mögé a labdát, rendre könnyedén szerelt -, aktívan bekapcsolódott a támadásokba, amiben persze segít, hogy Jonas játszik előtte.
A legjobb momentum egyértelműen a második gól volt. Nolan hajtása az elveszettnek tűnő labdáért rendkívül jó érzéssel töltött el azt hiszem mindannyiunkat, ezt a megalkuvást nem tűrő játékot kell nyújtani minden mérkőzésen és akkor a szerencse és a jó forma is tartós marad majd.
Bartonnal kapcsolatban vegyes érzéseim voltak a mérkőzés után. Hiába akarom nem így látni, még mindig úgy tűnik, hogy néha picit sunyi, másrészt ő is kitette a lelkét a pályára, harmadrészt nem egy alkalommal nagyon lassúnak tűnt a többiekhez képest - gondolkodásban is, de főként fizikailag. Hughton a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy a lábsérülése nem súlyos, kapott egy rúgást, de valószínűleg nem fog kihagyni.
Szívesen belekezdenék Ameobi méltatásába is, de tudjuk, hogy eddig akárhányszor láttunk reményt arra, hogy közepesen jó csatár lesz, mindig csalódást okozott. Ezzel együtt szerintem megtalálta a neki való bajnokságot. A mérkőzés után a mesterhármasát Sir Bobbynak ajánlotta, nemes gesztus.
Danny Simpson és Sol Campbell érkezésével talán stabilizálódik a helyzet a védelemben, bár rettegek, hogy egy ideig most láttuk utoljára Steven Taylort a mezünkben. Középpályán, mint már múltkor is írtam, mélynek tűnünk, szerdán már Danny Guthrie is rendelkezésre áll, a csatársorba viszont elkélne még egy erősítés, akár egy kölcsön formájában is.
Úgy érzem végre ismét igazi csapatot láthatunk a pályán, erős vezéregyéniségekkel (ezért is lenne borzalmas Taylort elveszíteni), lelkesedünk egymásért, bíztatjuk a társakat és próbálják minél inkább megkönnyíteni Chris Hughton munkáját, akinek így nem kell törődni a feszültségek enyhítésével, koncentrálhat az edzések levezénylésére.
Szerdán hasonló folytatást várunk, howay the Toon!
Duff közelgő távozása miatt Joey Barton kezdett a jobb oldalon, így nagyon kevés támadást tudtunk azon az oldalon végigvinni, Gutierrez és Enrique jóval magabiztosabbak voltak a bal oldalon, ami meglepett, mivel a Reading jobb hátvédje, Rosenior, úgy véltem az ellenfél egyik legjobb játékosa.
Az előzetesben írtam, hogy jó lenne Nolant aktívan használni az ékek mögött, mert a szélekről nehezebb dolgunk lesz. Így legyen igazam máskor is, hiszen két beadásból szereztük a góljainkat. Igaz, hogy védjem a korábbi megállapítást, amikor Nolan feljebb húzódott Smith mellől az ékek mögé, már középen is tudtunk rohamozni, ami ugyanakkora, ha nem nagyobb veszélyt jelentett Frederici kapujára.
A vendégek a kontrákra álltak be, az első félidő közepe felé volt egy 4-5 perces szakasz, amikor beszorítottak minket, ezt leszámítva uraltuk a mérkőzést. Coloccini bátortalanul kezdett, az egy szem csatár rendszerint ellene próbált párharcot nyerni és az első 20-25 percben sikerrel tette ezt. A félidő derekát követően viszont az argentín jelentősen feljavult, megelőzte, lefejelte emberét, megakadályozva ezzel, hogy a Reading támadásokat tudjon szövögetni.
Bizonytalanságot láthattunk a befejezéseinknél, Gutierrez és Carroll is szinte már ziccerben léphetett ki, egészséges lövést mégsem tudtak megereszteni és egészen Ameobi első góljáig megmaradt ez a tökéletességre törekvésből fakadó pontatlanság a kapu előtt.
Némiképp köszönettel tartozunk a bírónak, hogy javította saját hibáját. Smith első becsúszása ugyan szabálytalan volt, de nem volt benne szándékosság, első faultja volt, úgy éreztem feleslegesen adott neki sárgát a bíró, pláne, hogy a Reading-játékosoktól látott szándékos visszahúzásokra csak szabadrúgást adott. Smith-nél úgy láttam felment a pumpa, a sárgát követő szabálytalansága valóban lapot ért. A kettő együtt viszont csak egy sárgát és öröm volt látni, hogy a játékvezető is így gondolta. (Barton pályán hagyását nem kell megköszönni, ugyan TóCsa szándékosságot látott, de csak ő tudja miért.)
Ha már TóCsa, a mérkőzés elején megörültem, hogy egy ismeretlen hang köszöntött minket, aztán ha a kiírás még nem is, a szüntelen hülyeségek és közhelyek tudatosították bennem, hogy megint vele van dolgunk. Az apróságokat most nem is hánytorgatnám fel, de sokat elmond a felkészültségéről, hogy szerinte Coppell a kiesés után távozott és a két csapat most tavasszal játszott bajnokit.
Jó volt látni, hogy időnként mindkét szélső védőnk képes kellően húzott beadást a kapu elé varázsolni. Enrique egyébként is számomra magasan kitűnt a mezőnyből - ha odafigyelt és nem ívelték be mögé a labdát, rendre könnyedén szerelt -, aktívan bekapcsolódott a támadásokba, amiben persze segít, hogy Jonas játszik előtte.
A legjobb momentum egyértelműen a második gól volt. Nolan hajtása az elveszettnek tűnő labdáért rendkívül jó érzéssel töltött el azt hiszem mindannyiunkat, ezt a megalkuvást nem tűrő játékot kell nyújtani minden mérkőzésen és akkor a szerencse és a jó forma is tartós marad majd.
Bartonnal kapcsolatban vegyes érzéseim voltak a mérkőzés után. Hiába akarom nem így látni, még mindig úgy tűnik, hogy néha picit sunyi, másrészt ő is kitette a lelkét a pályára, harmadrészt nem egy alkalommal nagyon lassúnak tűnt a többiekhez képest - gondolkodásban is, de főként fizikailag. Hughton a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy a lábsérülése nem súlyos, kapott egy rúgást, de valószínűleg nem fog kihagyni.
Szívesen belekezdenék Ameobi méltatásába is, de tudjuk, hogy eddig akárhányszor láttunk reményt arra, hogy közepesen jó csatár lesz, mindig csalódást okozott. Ezzel együtt szerintem megtalálta a neki való bajnokságot. A mérkőzés után a mesterhármasát Sir Bobbynak ajánlotta, nemes gesztus.
Danny Simpson és Sol Campbell érkezésével talán stabilizálódik a helyzet a védelemben, bár rettegek, hogy egy ideig most láttuk utoljára Steven Taylort a mezünkben. Középpályán, mint már múltkor is írtam, mélynek tűnünk, szerdán már Danny Guthrie is rendelkezésre áll, a csatársorba viszont elkélne még egy erősítés, akár egy kölcsön formájában is.
Úgy érzem végre ismét igazi csapatot láthatunk a pályán, erős vezéregyéniségekkel (ezért is lenne borzalmas Taylort elveszíteni), lelkesedünk egymásért, bíztatjuk a társakat és próbálják minél inkább megkönnyíteni Chris Hughton munkáját, akinek így nem kell törődni a feszültségek enyhítésével, koncentrálhat az edzések levezénylésére.
Szerdán hasonló folytatást várunk, howay the Toon!
2009. augusztus 15., szombat
Erőd lesz a St. James? - Reading-előzetes
Ha vissza akarunk kerülni, idegenben a döntetlenek, otthon a győzelmek kellenek, a Reading ehhez első látásra ideális ellenfélnek tűnik.
A Királyiak a tavaszt is beleszámítva borzalmas formát futnak hazai pályán, idegenben utolsó 16 mérkőzésükből mindössze egyetlen egyet buktak el. Nem lesz sétagalopp begyűrni a mérkőzést.
Játékosmozgás
A playoff-kudarc alaposan megsínylette a Readinget, jó pár alapember nem írt alá új szerződést, akik így ingyen távoztak, emiatt pedig újabb emberek eladásával kellett fedezni az igazolásokat.
Ingyen távozott Marcus Hahnemann, Graeme Murty és Leroy Lita. A héten vált véglegessé, hogy Stephen Hunt a Hull Citybe igazol, Kevin Doylet pedig a Wolves vette meg.
Két nyári igazolásuk közül a bal hátvéd, Ryan Bertrand jutott szóhoz a nyitófordulóban, a 23 éves belső védő, Matthew Mills a hétközi Liga-kupa mérkőzésen mutatkozhatott be új csapatában.
Edzőváltás
Steve Coppell sikerekben gazdag bő 5 és fél év után tavaly májusban mondott le a menedzseri posztról, utódja a Watfordtól megszerzett Brendan Rogers lett. Rogers korai (20 évesként) visszavonulása után a Reading fiataljaival foglalkozott, 2004-ben csábította el a Chelsea, ahol a tartalékok vezetőedzője is volt. Tavaly kapta meg első menedzseri állását a Watfordnál. Némiképp védekező felfogású edző, a nyitófordulóban hazai pályán csak egy éket, Simon Church-öt kezdette.
Kilátások
A csapat gyengülése miatt meglepődnék, ha sokáig harcban lennének az automatikus feljutásért. A fogadóirodák szerint 8. helyet foglalják el a feljutásra esélyes csapatok rangsorában, amivel csak egyetérteni tudok. Odaérhetnek a playoffos helyekre, ahol már bármi megtörténhet, de a tavalyi évvel ellentétben a rájátszás már jó eredménynek számítana.
Sérülések
A vendégek sérülés nélkül készülhettek a mérkőzésre, nálunk Nicky Butt és Danny Guthrie fog hiányozni. Steve Harper felépült agyrázkódásából és kezdeni fog.
Várható csapatunk
Pletykák szerint Damien Duff nem lesz a mérkőzésre kiálló keretben, ami azt jelentheti, hogy Kazenga LuaLua életében először kezdőként kaphat helyet a csapatban. Bizonytalan, hogy Joey Barton, illetve Xisco helyet kap-e a középpályán, illetve a csatársorban. A hátvédeknél Danny Simpson játékra kész (újabb ember Kádár elé), de úgy vélem egyelőre kispados lesz.
Várakozás
Kötelező győzelem. Ha vissza akarunk jutni, akkor a nálunk gyengébb csapatokat hazai pályán meg kell verni, nincs mese. A múlt héthez képest stabilabb védekezést is várok, a kontrákra figyelnünk kell, a Reading vélhetően ezekre fog alapozni. Támadásban járatni kell a labdát, hogy feltörjük a védekezésüket és minél többet kell használni Nolant, a csatárokkal együttműködve könnyebben meg tudja bontani a védelmet, mint a szélekről érkező labdák. Elégedetten állok fel a fotelből, ha nyerünk és az ellenfél kevés veszélyt jelent a kapunkra
A nufc.com szerint bajnokikat tekintve az évezred legkisebb közönsége várható. Az utolsó alkalom, amikor 40 ezer ember alatt volt a nézőszám, 2000 májusában fordult elő az Arsenal ellen. Szépséghiba, hogy ez akkor teltház volt. A klub nagyjából 30 ezer nézőre számít.
Közvetítés
18:15-kor kezdődik a műsor a Sport2-n. Stúdió nem lesz, bízzunk benne, hogy TóCsa sem.
A Királyiak a tavaszt is beleszámítva borzalmas formát futnak hazai pályán, idegenben utolsó 16 mérkőzésükből mindössze egyetlen egyet buktak el. Nem lesz sétagalopp begyűrni a mérkőzést.Játékosmozgás
A playoff-kudarc alaposan megsínylette a Readinget, jó pár alapember nem írt alá új szerződést, akik így ingyen távoztak, emiatt pedig újabb emberek eladásával kellett fedezni az igazolásokat.
Ingyen távozott Marcus Hahnemann, Graeme Murty és Leroy Lita. A héten vált véglegessé, hogy Stephen Hunt a Hull Citybe igazol, Kevin Doylet pedig a Wolves vette meg.
Két nyári igazolásuk közül a bal hátvéd, Ryan Bertrand jutott szóhoz a nyitófordulóban, a 23 éves belső védő, Matthew Mills a hétközi Liga-kupa mérkőzésen mutatkozhatott be új csapatában.
Edzőváltás
Steve Coppell sikerekben gazdag bő 5 és fél év után tavaly májusban mondott le a menedzseri posztról, utódja a Watfordtól megszerzett Brendan Rogers lett. Rogers korai (20 évesként) visszavonulása után a Reading fiataljaival foglalkozott, 2004-ben csábította el a Chelsea, ahol a tartalékok vezetőedzője is volt. Tavaly kapta meg első menedzseri állását a Watfordnál. Némiképp védekező felfogású edző, a nyitófordulóban hazai pályán csak egy éket, Simon Church-öt kezdette.
Kilátások
A csapat gyengülése miatt meglepődnék, ha sokáig harcban lennének az automatikus feljutásért. A fogadóirodák szerint 8. helyet foglalják el a feljutásra esélyes csapatok rangsorában, amivel csak egyetérteni tudok. Odaérhetnek a playoffos helyekre, ahol már bármi megtörténhet, de a tavalyi évvel ellentétben a rájátszás már jó eredménynek számítana.
Sérülések
A vendégek sérülés nélkül készülhettek a mérkőzésre, nálunk Nicky Butt és Danny Guthrie fog hiányozni. Steve Harper felépült agyrázkódásából és kezdeni fog.
Várható csapatunk
Pletykák szerint Damien Duff nem lesz a mérkőzésre kiálló keretben, ami azt jelentheti, hogy Kazenga LuaLua életében először kezdőként kaphat helyet a csapatban. Bizonytalan, hogy Joey Barton, illetve Xisco helyet kap-e a középpályán, illetve a csatársorban. A hátvédeknél Danny Simpson játékra kész (újabb ember Kádár elé), de úgy vélem egyelőre kispados lesz.
Várakozás
Kötelező győzelem. Ha vissza akarunk jutni, akkor a nálunk gyengébb csapatokat hazai pályán meg kell verni, nincs mese. A múlt héthez képest stabilabb védekezést is várok, a kontrákra figyelnünk kell, a Reading vélhetően ezekre fog alapozni. Támadásban járatni kell a labdát, hogy feltörjük a védekezésüket és minél többet kell használni Nolant, a csatárokkal együttműködve könnyebben meg tudja bontani a védelmet, mint a szélekről érkező labdák. Elégedetten állok fel a fotelből, ha nyerünk és az ellenfél kevés veszélyt jelent a kapunkra
A nufc.com szerint bajnokikat tekintve az évezred legkisebb közönsége várható. Az utolsó alkalom, amikor 40 ezer ember alatt volt a nézőszám, 2000 májusában fordult elő az Arsenal ellen. Szépséghiba, hogy ez akkor teltház volt. A klub nagyjából 30 ezer nézőre számít.
Közvetítés
18:15-kor kezdődik a műsor a Sport2-n. Stúdió nem lesz, bízzunk benne, hogy TóCsa sem.
2009. augusztus 14., péntek
CCC-körkép, VI. rész - Reading
Mivel csak 5 részig jutottam a nyár alatt, mostantól mindig az aktuális ellenfélről olvashattok egy rövid ismertetőt. Korábbi részek: Barnsley, Blackpool, Bristol City, Cardiff City, Coventry City.
Annyira nem lehet ismeretlen a Reading, két éve még első osztályúak voltak, 2006/07-ben pedig remek szezont futottak újoncként az első osztályban, egyetlen ponttal maradtak le az európai szereplésről. Az azt követő évben azonban beütött a szokásos "nehéz második év", és hiába nyertek a zárónapon, 18. helyezettként kiestek a Championshipbe.
A klubot 1871-ben alapították, és mintegy száz évig Kekszesek volt a becenevük, amit a város akkori legnagyobb gyárja (egy kekszgyár) után kaptak. A cég 70-es években bekövetkezett megszűnése során váltottak a Királyiak (Royals) becenévre.
A ma is életben lévő sorozatok közül egyet sem nyertek meg, 1941-ben megnyerték a London War Cupot, illetve 1988-ban a hét szezont megélt Full Members Cupot, amelyet az angol klubok Európából való kitiltása után vezettek be, az első két osztály csapatai vehettek részt.
A 19. században szinte néhány évente váltogatták otthonukat, majd 1895-ben profi klubbá váltak és 1896 szemptemberében beköltöztek az Elm Parkba, amely 1998-ig adott otthont a csapatnak.
[caption id="" align="aligncenter" width="320" caption="Elm Park"]
[/caption]
Az első világháború előtt a Readingtől rettegett egész Olaszország, ugyanis egy 1913-as túrájuk során elverték a Genovát, az AC Milant, az aktuális bajnok Pro Vercellit és az olasz válogatottat. A csapat felemelkedése azonban a világháború miatt megrekedt, játékosaik közül sokan elestek a frontokon.
1920-ban kerültek be a Football League harmadosztályába és pár kivételtől eltekintve azóta is mindig harmad- és negyedosztályú klub voltak. Ekkoriban, 1927-ben érték el legnagyobb FA-Kupa sikerüket, egészen az elődöntőig meneteltek, ahol a későbbi győztes Cardiff City búcsúztatta őket.
A 90-es évek közepén indult el a Reading mostani szárnyalása. A '91-ben kinvezett Mark McGhee munkája 1994-ben beért, amikor megnyerték a harmadsztályt, majd a következő idényben, bár McGhee távozott, másodikak lettek a másodosztályban. Ez PL-tagságot ért volna, ám ekkor csökkentették az első osztály létszámát 22-ről 20-ra, így a Readingnek részt kellett vennie a playoffban. A Tranmere Rovers kiütése után a döntőben a szünetben már 2-0-ra vezettek a Bolton Wanderers ellen, ám a hajrában kiegyenlített a Bolton, a hosszabbításban pedig 4-3-ra diadalmaskodott.
[caption id="" align="aligncenter" width="585" caption="Madejski Stadium"]
[/caption]
Visszaesés következett és 1998-ban visszacsúsztak a harmadosztályba, ám még ugyanebben az évben beköltöztek a - szerényen - elnökről elnevezett Madejski Stadionba. 2001-től kezdve jól választott edzőket a csapat, Alan Pardew vezetésével visszakerültek a másodosztályba, playoff-résztvevők is voltak, amikor a West Ham lecsapott Pardewra. A távozó szakembert egy újabb, mára már nagy név, Steve Coppell követte.
Coppell első évében három ponttal maradt le a playoffot jelentő 6. helyről, négy éve viszont 106 ponttal, 99 rúgott góllal és mindössze két vereséggel nyerték meg a másodosztályt és jutottak fel történetük során először az angol élvonalba. Coppell munkáját kollégái az év menedzsere díjjal ismerték el.
Újoncként a Reading ott folytatta, ahol abbahagyta, bemutatkozó mérkőzésükön 3-2-re legyőzték a Middlesbrought és 55 ponttal a 8. helyen végeztek, Coppellt pedig sorozatban másodszor az LMA az év menedzserének választotta. Bár lemaradtak az UEFA-Kupáról, némileg furcsa volt, hogy nem vállalták az indulást az Intertotó-kupában. Coppell indoklása szerint a keret még nem volt elég mély a kétfrontos küzdelemhez, mint később kiderült az egy front is túl sok volt.
A csapatot elérte az ilyenkor sokszor előforduló második idényes visszaesés és bár csak az utolsó napon dőlt el, a Reading kiesett a másodosztályba. Nevükhöz fűződik a PL-történetének leggólgazdagabb mérkőzése, egy 7-4-es vereség a Fratton Parkban.
Tavaly minden jel arra mutatott, hogy rögvest visszakerülnek az első osztályba, 15 veretlen mérkőzéssel rajtoltak, ám a szezon második felében visszaestek, elsősorban a gólhiány miatt és lemaradtak az automatikus feljutást érő helyekről. A playoff első körében a későbbi feljutó Burnley búcsúztatta őket. A mérkőzés után Steve Coppell lemondott, az új szezont Brendan Rogers irányításával kezdték, aki a nyitófordulóban 0-0-t ért el hazai pályán a Nottingham Forest ellen, így már 10 bajnoki óta nyeretlenek odahaza.
[caption id="" align="aligncenter" width="470" caption="Húzzál a pályáról, te szerencsétlen!"]
[/caption]
Kabalaállatukra, Kingsleyre azt hiszem sokan emlékszünk, 2006 áprilisában, az ellenünk játszott mérkőzésen "állította ki" Mike Riley a hiperaktív oroszlánt.
Annyira nem lehet ismeretlen a Reading, két éve még első osztályúak voltak, 2006/07-ben pedig remek szezont futottak újoncként az első osztályban, egyetlen ponttal maradtak le az európai szereplésről. Az azt követő évben azonban beütött a szokásos "nehéz második év", és hiába nyertek a zárónapon, 18. helyezettként kiestek a Championshipbe.A klubot 1871-ben alapították, és mintegy száz évig Kekszesek volt a becenevük, amit a város akkori legnagyobb gyárja (egy kekszgyár) után kaptak. A cég 70-es években bekövetkezett megszűnése során váltottak a Királyiak (Royals) becenévre.
A ma is életben lévő sorozatok közül egyet sem nyertek meg, 1941-ben megnyerték a London War Cupot, illetve 1988-ban a hét szezont megélt Full Members Cupot, amelyet az angol klubok Európából való kitiltása után vezettek be, az első két osztály csapatai vehettek részt.
A 19. században szinte néhány évente váltogatták otthonukat, majd 1895-ben profi klubbá váltak és 1896 szemptemberében beköltöztek az Elm Parkba, amely 1998-ig adott otthont a csapatnak.
[caption id="" align="aligncenter" width="320" caption="Elm Park"]
[/caption]Az első világháború előtt a Readingtől rettegett egész Olaszország, ugyanis egy 1913-as túrájuk során elverték a Genovát, az AC Milant, az aktuális bajnok Pro Vercellit és az olasz válogatottat. A csapat felemelkedése azonban a világháború miatt megrekedt, játékosaik közül sokan elestek a frontokon.
1920-ban kerültek be a Football League harmadosztályába és pár kivételtől eltekintve azóta is mindig harmad- és negyedosztályú klub voltak. Ekkoriban, 1927-ben érték el legnagyobb FA-Kupa sikerüket, egészen az elődöntőig meneteltek, ahol a későbbi győztes Cardiff City búcsúztatta őket.
A 90-es évek közepén indult el a Reading mostani szárnyalása. A '91-ben kinvezett Mark McGhee munkája 1994-ben beért, amikor megnyerték a harmadsztályt, majd a következő idényben, bár McGhee távozott, másodikak lettek a másodosztályban. Ez PL-tagságot ért volna, ám ekkor csökkentették az első osztály létszámát 22-ről 20-ra, így a Readingnek részt kellett vennie a playoffban. A Tranmere Rovers kiütése után a döntőben a szünetben már 2-0-ra vezettek a Bolton Wanderers ellen, ám a hajrában kiegyenlített a Bolton, a hosszabbításban pedig 4-3-ra diadalmaskodott.
[caption id="" align="aligncenter" width="585" caption="Madejski Stadium"]
[/caption]Visszaesés következett és 1998-ban visszacsúsztak a harmadosztályba, ám még ugyanebben az évben beköltöztek a - szerényen - elnökről elnevezett Madejski Stadionba. 2001-től kezdve jól választott edzőket a csapat, Alan Pardew vezetésével visszakerültek a másodosztályba, playoff-résztvevők is voltak, amikor a West Ham lecsapott Pardewra. A távozó szakembert egy újabb, mára már nagy név, Steve Coppell követte.
Coppell első évében három ponttal maradt le a playoffot jelentő 6. helyről, négy éve viszont 106 ponttal, 99 rúgott góllal és mindössze két vereséggel nyerték meg a másodosztályt és jutottak fel történetük során először az angol élvonalba. Coppell munkáját kollégái az év menedzsere díjjal ismerték el.
Újoncként a Reading ott folytatta, ahol abbahagyta, bemutatkozó mérkőzésükön 3-2-re legyőzték a Middlesbrought és 55 ponttal a 8. helyen végeztek, Coppellt pedig sorozatban másodszor az LMA az év menedzserének választotta. Bár lemaradtak az UEFA-Kupáról, némileg furcsa volt, hogy nem vállalták az indulást az Intertotó-kupában. Coppell indoklása szerint a keret még nem volt elég mély a kétfrontos küzdelemhez, mint később kiderült az egy front is túl sok volt.
A csapatot elérte az ilyenkor sokszor előforduló második idényes visszaesés és bár csak az utolsó napon dőlt el, a Reading kiesett a másodosztályba. Nevükhöz fűződik a PL-történetének leggólgazdagabb mérkőzése, egy 7-4-es vereség a Fratton Parkban.
Tavaly minden jel arra mutatott, hogy rögvest visszakerülnek az első osztályba, 15 veretlen mérkőzéssel rajtoltak, ám a szezon második felében visszaestek, elsősorban a gólhiány miatt és lemaradtak az automatikus feljutást érő helyekről. A playoff első körében a későbbi feljutó Burnley búcsúztatta őket. A mérkőzés után Steve Coppell lemondott, az új szezont Brendan Rogers irányításával kezdték, aki a nyitófordulóban 0-0-t ért el hazai pályán a Nottingham Forest ellen, így már 10 bajnoki óta nyeretlenek odahaza.
[caption id="" align="aligncenter" width="470" caption="Húzzál a pályáról, te szerencsétlen!"]
[/caption]Kabalaállatukra, Kingsleyre azt hiszem sokan emlékszünk, 2006 áprilisában, az ellenünk játszott mérkőzésen "állította ki" Mike Riley a hiperaktív oroszlánt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)