Másnap

Tegnap késő este Andy Carroll -- a hírek szerint 35 millió font ellenében -- Liverpoolba igazolt. Az alábbiakban megpróbálom megérteni mi történhetett, ami a januárban többször elhangzott "Carroll nem eladó!" kijelentések ellenére ide vezetett.

(megjegyzés: Ez a bejegyzés a mai Chronicle-ban megjelent Carroll-nyilatkozat előtt írodott. Carroll valóban új szerződést akart. Ez a lényeges észrevételeimen nem változtat.)

Andy a kiesés évében tört be a kezdőcsapatba, és még 2009 márciusában fizetésemelést kapott egy 3,5 éves szerződés formájában. A másodosztályban Carroll 17 gólt szerzett és a klub első számú csatárává nőtte ki magát.

Remek formáját idén ősszel is folytatta, időnként egyedül, időnként partnerrel, oroszlánrészt vállalt abban, hogy jelenleg 30 ponttal áll a csapat, többé-kevésbé biztosítva, hogy idén nem kell a kiesés miatt aggódnunk. 19 bajnokin játszott eddig, 11 gólnál tart. 2010 októberében újabb fizetésemelést kapott (a hírek szerint heti 30 ezer fontra emelték a bérét), ezúttal 5 éves szerződéssel.

Jött a sérülés, Carroll bújtatása és sorozatos ajánlatok a Tottenhamtől, egészen tegnapig. A Fernando Torres távozására készülő Liverpool 30 millió fontot ajánlott érte, amit a klub visszadobott, majd érkezett egy 35 millió fontos ajánlat, amit -- miután Carroll beadott egy átigazolási kérelmet -- a klub végül elfogadott. Véleményem szerint sosem fogjuk tudni biztosan, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás, azaz a klub akarta 35 millióért elpasszolni vagy Carrollnak tetszett meg a liverpooli mez. Az is elképzelhető, amivel Alan Pardew takarózott a mai lapokban, miszerint Andy újabb fizetésemelést kért a klubtól és ezután döntöttek úgy, hogy inkább eladják.

Zárójelben megjegyzem, ez általános gyakorlat. Ha egy jó játékosért jönnek ajánlatok és azt a klub elfogadná, az a játékosnak nyilván egy zsírosabb szerződést jelentene, ilyenkor pedig sokszor bekopogtatnak az ügynökök a jelenlegi kenyéradó ajtaján, mondván: "ha más ilyen fizetést adna neki, igazán megérdemel egy béremelést".

Jó tanácsként mondom, hogy a most kezdődő "sárdobálást" ne vegyétek komolyan. A klub már a közleményében igyekezett úgy fogalmazni, hogy Carrollra hárítsa az ügy felelősségét, a játékos tegnap este óta igyekszik tudatni a sajtón keresztül, hogy maradni akart. Egyrészt az igazság nem fog kiderülni ezekből a nyilatkozatokból, másrészt: mindenki jól járt.

A klub félelmetesen nagy összeget kapott egy olyan játékosért, akiben óriási tehetség lappang és melyből az elmúlt másfél évben megcsillantotta kiváló fejjátékát és bal lábát. Mindazonáltal 22 évesen, viszonylag fiatalon bekerült a rivaldafénybe és számos alkalommal viselkedése szégyent hozott rá és klubjára egyaránt.

Carroll olyan fizetést kap (heti 80 ezer fontról beszélt a Sky Sports tudósítója a tegnapi nap folyamán), ami miatt a válogatott összetartásokon nem röhögik ki. Ügynöke minden bizonnyal kiváló summát nyúl le a tranzakció tető alá hozásáért. A Liverpool a jelenlegi angol foci legnagyobb tehetségével pótolta elvágyódó spanyolját, ráadásul ráfizetés nélkül, hiszen Torrest szintén borzalmasan hasonlóan túlfizette új csapata.

Önmagában vizsgálva, ez egy jó üzlet a csapat számára. Valójában természetesen a megítélése attól függ, mennyi pénzt fognak tudni visszaforgatni a nyári erősítésekbe. Pardew mai nyilatkozata alapján garanciákat kapott erre, de természetesen mostantól Pardew és a "biztos" szó semmit nem jelent. Mindazonáltal, látva, hogy okosan, értelmes módon költöttek nyáron és tavaly télen, úgy gondolom, ha nem is a teljes összeget, de egy komoly részét mindenképpen vissza fogják tenni a klubba.

A teljes összegről azért gondolom, hogy felesleges álmodni, mert a klub anyagi helyzete a Shepherd-korszak és a visszaesett bevételek következtében nem rózsás. Köszönhetően annak, hogy a klub megvásárlásakor Ashley nem nézette át rendesen a könyvelést, évek óta csak annyi a célja, hogy nullára kihozza a saját befektetését. A részvényekért kifizetett összegen felül jelenleg további 132 millió fontja van már a klubban, kölcsön formájában, amire azért volt szükség, mert a bankok elkezdték nem csak a kamatot, hanem a Shepherd által felvett hitelek összegét is. Így a klub a tulajdonosa felé tartozik, ami mindenképpen kedvezőbb helyzet.

Tudom, nem igazán könnyű a jelenlegi helyzetben egyetérteni a következő megállapítással: Ashley felelős tulajdonosként gondolkodik, amellett persze, hogy a klubot befektetésnek és nem sportcsapatként kezeli. És hangsúlyozom, manapság nehéz olyan klubot találni, ahol nem így dolgoznak és gondolkoznak a felső vezetésben.

Az, ahogy Ashley a PR-t, mint eszközt a szurkolók maga és a klub mellett tartására, ennyire semmibe veszi, talán a legnagyobb hibája. Nagyobb, mint a 2009-ben elkövetett ámokfutása, amikor Keegan távozása után Joe Kinnear és egy kanapéról kispadra hívott Alan Shearertől várta az irhája megmentését. Nagyobb, mint Dennis Wise klubhoz hozatala. Nagyobb, mint a stadion nevének áruba bocsátása ... na ez már PR. Legkevésbé sem érzi vagy nem érdekli, hogy a lépéseit hogy látja a közvélemény és azok az emberek, akik kijárnak a meccsre, megveszik a gyereknek a mezt és megisznak két sört a meccs előtt és a szünetben a stadion büféiben. De megismétlem: Freddie Shepherd felelőtlen és parasztvakító ténykedéséhez képest az ördögnek tűnő Ashley egy viszonylag elfogadható ember szeretett klubunk élén.

(Néhány pénzügyi adatot innen vettem. Ha akad egy szabad negyedórátok érdemes elolvasni az elemzést. (angol nyelvű))

Ashley könnyen kiöli a szenvedélyt

A csodálatos tavalyi évünket és a kellően pozitív rajtunkat követően teljesen visszaköltözött belém a fanatikus, aki 2009 májusában kiszökött belőlem. Izgatottan vártam a mérkőzéseket, tudtam, hogy bármilyen őrült pletyka csak pletyka és bármilyen gubancba is kerül Andy Carroll, Joey Barton vagy akárki más, gond nélkül át fogják vészelni és a pályán ugyanúgy helyt fognak állni, mintha mintapolgárok lennének.

Örültem, hogy végre van megint egy olyan menedzser, akire nem lehet rosszat mondani. Mivel Souness első szezonjának második felében kezdtem el igazán a klubnak szurkolni, lemaradtam Sir Bobby Robson éveiről, így idén először tudtam csapatom kispadján egy általánosan elismert embert.

Már lassan el is felejtettem, hogy ki ül a tulajdonosi páholyban, amikor robbant a bomba, hogy Hughtont kirúgták. Az ezt megelőző folyamatosan pletykákat nem voltam hajlandó komolyan venni, hiszen miért akarnának megválni egy olyan embertől, aki nem keres sok pénzt, teljes mellszélességben mögötte áll az egész csapat és ami a legfontosabb, kihúzta a gárdát a szarból és tisztességesen helytáll az angol élvonalban.

Értem Ashley indokait és képtelen vagyok megérteni, egyetérteni velük. Hughton nyilvánvalóan beleszólást akart az igazolási politikába, erősítéseket szeretett volna, Ashley pedig nem olyan ember, aki megmondaná, hogy "nem", inkább megvárja, amíg összejön 1-2 kellemetlenebb eredmény és bullshit indokkal felállítja a padról. Az már csak hab a tortán, hogy a "tapasztaltabb menedzsert" kereső klub élére kinevezte Alan Pardew-t, rögtön 5,5 évre.

Nem húzták sokat a kinevezést, de az a pár nap is elég volt, hogy kimúljon bennem a tűz a csapat iránt és minden érzelem nélkül fogadjak a Betfairen Pardew-ra. Nem szándékosan, de az utazásaim is úgy alakultak, hogy az elmúlt két mérkőzést nem tudtam teljes nyugalomban végigkövetni. És ma is úgy ülök le a gép elé, hogy persze szurkolok a győzelemnek, de tudom, hogy amíg Mike Ashley a klub tulajdonosa, nem érdemes komoly álmokat dédelgetni, mert bármi jót egy szempillantás alatt tönkre tud tenni.

Ezen a rendkívül pozitív gondolatok után mindenkinek jó szurkolást kívánok a bibsik ellen.

Tottenham: Gomes, Hutton, Dawson, Kaboul, Assou-Ekotto, Lennon, Palacios, Modric, Bale, Pavlyuchenko, Van der Vaart
Cserék: Pletikosa, Jenas, Keane, Crouch, Bassong, Kranjcar, Corluka

Newcastle: Krul, Coloccini, Steven Taylor, Perch, Tiote, Barton, Routledge, Simpson, Smith, Gutierrez, Carroll
Cserék: Harper, Williamson, Lovenkrands, Xisco, Best, Kadar, Ranger

Digi-előfizetőknek TV, többieknek stream a szokott helyeken.

A feszülő PL-lufi

Optimistán fogadtam Mike Ashley érkezését 2007 nyár elején. Itt léte alatt és azóta is csak jó emlékkel tudok Chris Mortra, az egyenes, korrekt, értelmes fejű londoni ügyvédre gondolni, aki újra elkezdett kommunikálni a szurkolókkal, felvázolta a vezetés azon terveit, miszerint fiatal játékosokat fog igazolni a klub, a csillagászati fizetéseknek vége és le kell faragni a klub adósságait.

Sam Allardyce és focival kapcsolatos filózófiája utólag a legkevésbé sem passzolt az ízlésemhez, de az ő leigazolását is pozitív lépésként fogtam fel. Januárban pedig egyszerűen nem tudtam mit kezdeni magammal, amikor Kevin Keegant ültették a kispadra. Utánozhatatlan lelkesedés, közvetlenség, motivációs készség. Isten lássa lelkem, taktikai érzéke nem sok volt, de az akkori célhoz (bennmaradás) magabiztos játékosok kellettek, nem egy Machiavelli.

Ashley közel tökéletes lépéssorozata sajnos KK érkezése után két héttel megszakadt és a zuhanórepülés a legjóindulatúbb számításaim szerint is legalább tavaly novemberig (stadionátnevezés) tartott.

Egy kérdésben viszont, ha nem is becsülöm érte, mert saját jól felfogott érdeke, örülök, hogy felismerte az egyetlen helyes megoldás: anyagilag valamelyest gatyába rázta a klubot. Néha, nehezemre esik ugyan, de belegondolok, mi lett volna, ha a válság és a jegybevételek visszaesése egy Shepherd-féle költekezés után sújt le. Pompey- vagy Palace-szintű baj valószínűleg nem lett volna, de valószínűleg az újabb kölcsönökkel még inkább a bankok és kamatainak kegyébe került volna a csapat. Jelenlegi állapot szerint a klub most már nem a bankoknak, hanem Ashley-nek tartozik. Hogy erre ő számít-e kamatot vagy sem, nem tudom, de ez a szituáció így is kedvezőbb, mint folyamatosan fizetni a kamatot a bankoknak.

A Premier League jelenlegi 20 csapata az elmúlt évben csak az adósságuk miatti kamatok törlesztésére 150 millió fontot költött. Természetesen ebben benne van az iszonyatos tartozást felhalmozó Manchester United, az ő kamataikat leszámítva a másik 19 klub nagyjából 110 milliót költött a kamattartozásokra. Három csapatnak nincs tartozása mások felé, a két nyilvánvaló név mellett (Chelsea, Man City) felüdülés látni, hogy a Stoke City is saját vagy tulajdonosa erejéből tart ott, ahol.

Az elsőosztályú klubok pénzügyi helyzete a hét elején különösen nagy figyelmet kapott, miután szárnyra kapott egy pletyka Martin O'Neill távozásáról. A hír természetesen nem bizonyult igaznak, de azt több belső forrás is megerősítette, hogy közel 100 millió fontnyi költekezés után Randy Lerner, a Villa tulaja most már szeretné visszafogni a gyeplőt és mindenek előtt csökkenteni azt a 77%-os rátát, amit a Villa költségvetéséből a játékosok fizetésére fordít.

Pár éve, amikor ez a kérdés felmerült a mi klubunkkal kapcsolatban, a szakértők általános véleménye az volt, hogy ennek az aránynak nem ajánlatos meghaladni az 50%-ot. Irányítsuk figyelmünket a jelenlegi 20 angol élvonalbeli csapat jelenlegi mutatóira. (az alábbi kép a Times összeállítását mutatja)

A grafika szerkesztője a 75%-ot állította be határnak, ezt a klubok fele haladja meg, míg hat csapat elképesztő, 90% feletti mutatóval áll. A Pompey már beleharapott a fűbe és a Burnley-nél olvasható adatokra, majd a tabellára (6 fordulóval a vége előtt 3 pontra vannak a még bennmaradó West Hamtől) pillantva őket is lehet félteni. Vagy a Hull City-t, nem véletlenül próbálnak akár edzőváltás árán is bennmaradni.

A feljutás bebiztosításának közeledésével ugyan kezdek aggódni a keret erőssége miatt, viszont nyugalommal tölt el, hogy a jövőre is gondoló döntések fognak születni és inkább fontolva haladva próbálják majd meg felépíteni a klubot, megőrizve a viszonylag biztosnak mondható anyagi helyzetet.

Be vannak ezek tépve?

A pályánk hivatalos neve mostantól: sportsdirect.com @ St. James' Park. Nevetni szeretnék, de képtelen vagyok.

És ha jól értelmezem Llambias szavait, egy szép nagy kivetítőt is raknak valahova, minden bizonnyal tele reklámmal.

Kezdem sajnálni, hogy nem látogattam ki még az Ashley-éra előtt és láthattam a pályát sportsdirect.com logo és egyéb baromságok nélkül.

Reakciók

A Times és a Mirror észak-keleti tudósítója is hevesen reagált a St. James' Park nevének lehetséges megváltoztatására.

George Caulkin (twitterezőknek: @CaulkinTheTimes), mellesleg magasan a legjobb forrás, ha minőségi cikkek érdekelnek a régió futballjáról, ötször írja a következő mondatot: Ashley out. Caulkin remekül rámutat, a jelenlegi tulajdonos képtelen volt két jó döntés között elkerülni a katasztrofálisakat és ezzel a döntéssel végleg elvesztené kapcsolatát a közösséggel (szurkolók és egyáltalán a környék lakói), akik naggyá tették ezt a klubot.

Simon Bird (@simonbirdmirror), akit JFK anno elküldött a francba, a Mirror újságírója megfogadja és kollégáit is arra kéri, ha át is nevezik a stadiont, publikációikban, cikkeikben továbbra is St. James' Parkként hivatkozzanak a pályára.

Számomra úgy tűnik, a régió prominens zsurnalisztáinál is betelt a pohár, mostantól kezdve Ashley semmilyen pozitív sajtóra nem számíthat. Teljesen megérdemelten.

Robban a bomba

Hughton kinevezése mellett a klub tegnap azt is bejelentette, hogy Mike Ashley a továbbiakban nem kívánja eladni a csapatot, a veszteségek fedezése érdekében 20 millió fontot fog a csapatba fektetni ...

... majd a közlemény végén az olvasható: a kereskedelmi bevételek növelésének keretében megpróbálják a stadion nevét is eladni.

Ritkán szoktam úgy igazán ideges lenni, most alig bírtam magam türtőztetni. Egyszerűen érthetetlen miért akarnak minden adandó alkalommal belerúgni a szurkolókba.

Az angol élvonalban jelenleg 4 stadion reklámoz valamit (Emirates, DW, KC, Reebok), közülük a legöregebb is csak 12 éves. Az ok itt egyszerű, a stadion felépítésének költségeit jól lehet fedezni az szponzortól befolyt összeggel. A Championshipben három pálya viseli cég (vagy ember, lásd Madejski) nevét, mind nemrég felépített, kis költségvetésű klubok új otthona.

Egy 117 éve álló stadion nevét eladásának gondolata csak a való élettől elszakadt ember fejéből pattanhat ki és újabb érv amellett, a jelenlegi vezetés alatt a klub képtelen lesz kihasználni a benne rejlő potenciált.

Újra sínen a tulajváltás?

A BBC értesülései szerint a Kevin Keegan-ügy lezárulása után ismét minden esély meg van arra, hogy Barry Moat (és a mögötte álló emberek) megvásárolják a klubot Mike Ashley-től.

A cikk egy kicsit spekulatív hangú, nem vagyok benne biztos, hogy valós és új információk állnak mögötte. Ugyanakkor a BBC nem szokott butaságokat kitenni.

A szerző szerint, ha a tulajdonosváltás azonnal lezajlana, nem állítanák félre Chris Hughtont, ami egybevág több más vasárnapi pletykalap értesüléseivel, miszerint Hughtont véglegesen kinevezték.

Keegannek 2 milliót ítéltek

Egy független bizottság 2 millió fontos kártérítési díjat ítélt Kevin Keegannek. Keegan a távozása után került nézeteltérésbe a klubbal a végkielégítésével kapcsolatban, az ügyet végül közös megegyezéssel vitték egy bizottság elé.

A felek múlt hét péntekéig ismertették érveiket a másik követeléseivel szemben, a testület pedig ma hozta meg a döntést, amely szerint Keegannek 2 millió fontot, valamint kamatokat köteles kifizetni a klub.

Az ügy alapját elsősorban Nacho Gonzalez leigazolása szolgáltatta, amely során a klub megsértette a Keegannel kötött szerződést, magyarul a tudta és beleegyezése nélkül igazolták le a játékost.

Erről az ügyről mindenképpen lesz további poszt.

A pénz megvan, üzlet később

A United közleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy megegyezés született az egyik vevővel a 100 millió fontos vételárban, de a végleges tulajdonosváltásra még várni kell.

Az újságírók úgy vélik a további késlekedés egyik oka az, hogy Ashley és a bankok között még nincs megegyezés, hogy a klub jelenlegi 39 millió fontos hitelkeretét mennyire csökkentsék. Tulajdonosunk nagyjából 25 millió fontot szeretne kiharcolni a tárgyalások során. Hogy valóban emiatt nem lesz még egy ideig tulajváltás, nem tudni biztosan.

A Guardian rávilágít a dolgokra

A mai Guardian kicsit jobb megvilágításba helyezi, hogy miért adott határidőt jövő hétfőig a klub Moatnak. Nem fogom az egész cikket leközölni, inkább összefoglalnám a lényeget.

A lap szerint a klubnak jelenleg nagyjából 40 millió fontnyi hitele van a különböző bankok felé. Ezt ne felvett hitelként képzeljétek el, hanem mint egy jól terhelhető hitelkártyával történt vásárlások miatt felgyülemlett tartozás. Ebből nagyjából 20 millió font a tartozás a Barclays felé, amelynek üzletpolitikája szerint a másodosztályú klubok maximum 10 millió font mínuszban lehetnek. A jelenlegi megállapodás augusztus 31-én jár le, ekkor lenne köteles a klub kifizetni 10 millió fontot, lecsökkentve a tartozást.

Ashleynek meg van a lehetősége, hogy ezt a pénzt kfizesse, ha viszont neki kell rendezni a számlát, akkor várhatóan visszalép az eladástól. Moatnak mindeközben az a célja, hogy meggyőzze a Barclays vezetőit, hogy nem kockázatos nekünk továbbra is nagyobb maximális hitelt engedélyezni, hiszen a klub meglehetősen különbözik egy tipikus Championship-csapattól.

A kérdéses 10 millió fontot - ha nem sikerül Moatnak másban megegyezni a bankkal - azonnal fizetni kell, a kötbér borzasztóan magas. Moat és támogatói már a klub megvásárlásához szükséges 100 millió fontot is csak nagy nehezen tudják összeszedni, ha ezek után még 10 milliót ki kellene csengetni a Barclaysnek, akkor már aligha maradna pénz Alan Shearer átigazolási igényeinek megvalósítására.

Ilyenkor kicsit kinyílik a bicska a zsebemben. A transfermarkt.de adatai szerint közel 24 millió fontért adtunk el játékosokat a nyáron (ha ehhez hozzávesszük a januári időszakot, nagyjából 30 millió font az összeg), a működési költségek elsősorban Owen, Viduka, Martins és Duff távozásával jelentősen csökkentek, a stadion egyelőre úgy néz ki 35-40 ezernyi nézőre minden bajnokin számíthat. Egyedül a televíziós csökkenése jelenthet komolyabb hiányt a kasszában, de továbbra sem értem miért nem tudtunk 1-2 igazolást végrehajtani.

Ráadásul az új határidő augusztus 31., vagyis teljesen kizárt, hogy pénzért érkezzen hozzánk valaki. Kritikus, hogy szabadügynökökből és/vagy kölcsönjátékosokból mélyítsük a keretet, ősszel és télen jóval gyakoribbak lesznek a sérülések.

A cikk nem említi, de Ashley könnyen lehet, hogy ősszel sem dönt a maradás mellett, legfeljebb csökkenti az árat. Tekintve, hogy egy hetünk lenne arra, hogy újabb embereket igazoljunk és még mindig nem hajlandó kezébe venni a gyeplőt, mindent meg fog tenni, hogy megszabaduljon tőlünk. Ekkor pedig jobban jár, ha egy jó formában lévő csapattól válik meg, mintha egy 6-7. helyre visszacsúszott, feljutást nem biztosan kiharcoló klubot próbál elsózni.

Ezzel együtt továbbra sem értem, miért nem pumpált még egy kis pénzt/használta fel a játékoseladásokból befolyt pénzt arra, hogy megerősítse a csapatot, ami 1 év múlva egy PL-klub lett volna és nagyjából megduplázta volna a csapat értékét.

Borzalmas nyáron vagyunk túl, a csapat egyelőre kárpótol minket, de előre rettegek attól, mi lesz, amikor alábbhagy a forma és elkezdenek kidőlni a kezdőjátékosok.

Pletyka: kedden döntés

Nem szeretek pletykalapokból szemezgetni, mert a pletykák 90%-ából nem lesz valós hír, de nem bírtam ki.

A mai Mirror, nevezetesen Simon Bird (tudjátok, akit Kinnear cunt-nak nevezett első sajtótájékoztatóján), cikke szerint egy csütörtöki egyeztetést követően öt napja van Barry Moatnak, hogy összeszedje a klub megvásárlásához szükséges pénzt vagy Ashley eláll az üzlettől. A határidő tehát kedd este.

Moat a jövő héten elején próbál különböző bankok segítségével készpénzhez jutni. Moat és Ashley is jelen lesznek a mai mérkőzésen, de úgy hírlik üzletről már nem fog szó esni.

Hangsúlyozom, hogy ez a Mirror cikke, őket nem az igazmondásról ismerjük, de Bird korábban már bizonyította, hogy jó forrásai vannak, talán van némi igazság a hírben.

Ashley és O'Leary?

A BBC riportere, Garry Richardson szerint jó esély van arra, hogy Mike Ashley jövő héten úgy dönt, megtartja a klubot és ha így tesz, akkor nagy valószínűséggel kinevezi David O'Learyt menedzsernek.

Rossz választás lenne, visszaemlékezve a Villás időszakára O'Leary szinte mindig másokat okolt a rossz eredmények miatt, nem egyszer saját játékosait név szerint emlegette interjúi során. Ezen kívül szinte biztosan Ashley minden döntésére rábólintana, valószínűleg ezért is szimpatikus választás a tulajdonosnak.

Tudjuk, hogy túl lassan halad

Tegnap este a FiveLive-on Keith Harris volt a labdarúgással foglalkozó műsor vendége. Harrist bízták meg a klub vezetői, hogy bonyolítsa le az eladást.

A műsorvezető kérésére Harris vázolta a jelenlegi helyzetet:

"Nem az a probléma, hogy ne találnánk potenciális vásárlót - bár már jó lett volna, ha hivatalosan is be tudunk jelenteni valamit. A késlekedést nem az érdeklődés hiánya okozza, hanem a vevők alapos körültekintősége. (A vevők alaposan átvizsgálják a klub könyvelését, kintlévőségeit, jövőbeni kiadásait. - a szerk.)

Ez megkeseríti Mike, a felső vezetést, a szakmai vezetés és az én mindennapjaimat is. Tudom, hogy a szurkolók is nagyon unják már.

Úgy gondoltam, az időbeosztás adott. Fontos volt megmutatni, hogy a játékosokat el lehet adni, egyet már el is adtak (Martins - a szerk.) - nagyon jó üzlet, ami egyrészt jelentősen csökkentette a fizetéseket, illetve a lehetséges vevő ezzel későbbi pénzforráshoz jut.

Másrészt már nem kell foglalkozni egy olyan játékos nagy fizetésével, aki nem illett a Championshipbe. Úgy vélem még néhány játékos távozni fog ebben a hónapban és egy vagy kettő fog érkezni.

Nem túlzás azt állítani, hogy a hónap végére valami jó fog kisülni a dologból.

Ideális lett volna természetesen, ha mindezt jóval a szombati mérkőzés előtt meg tudjuk csinálni, de ez már nem fog megtörténni."

Tehát vevő van, de a túlfizetett játékosokat már nem akarja alkalmazni. Martins (és valószínűleg Beye) eladásával csökken a fizetési lista, amire már, Harris várakozása szerint, rá fog bólintani a vevő és megköthetik az üzletet.

Riogat a Sunday Times

Általában a vasárnapi újságok híreit nem szoktam komolyan venni és így tettem tegnap este, amikor láttam a Times cikkét. Ma viszont szinte minden nagyobb hírportál leközölte a hírt, többek között az általam barométernek tartott BBC is.

Ashley szavai a Sunday Timesban:

"Mindenki számára katasztrofális volt ez az időszak. Elvesztettem a pénzem és rettenetes döntéseket hoztam. Minél hamarabb szeretnék túladni a klubon.

"Már megbántam (a klub megvásárlását). Sosem mondtam, hogy értek a klubok üzemeltetéséhez. Csak egy szurkoló voltam - egy tehetős szurkoló. Most már kevésbé vagyok gazdag. Beleöltem a pénzemet és a legjobbat akartam a klubnak. De elismerem, a legjobbam nagyon kevésnek bizonyult. Őszintén sajnálok mindent, ami történt.

"Úgy gondoltam Joe képes lesz a helyes irányba terelni a klubot. Utolsó előtti helyről feljöttünk a 13.-ra, de a dolgok sajnos rosszul alakultak."

Nem tudom követni a fonalat. A héten ugye volt egy pletyka Ketih Harrisszel kapcsolatban, amit még aznap cáfoltak, most pedig megjelent ez a hír, és teljesen valósnak tűnik a dolog. Egy hónap múlva meg kell kezdeni a felkészülést a szezonra, ha most a tulajváltással elmegy az idő, nem vagyok biztos benne, hogy sikerül jó keretet összerakni a szezonra.

Tulajváltás?

A Sky Sports News indított egy pletykát miszerint újra van jelentkező a klub megvásárlására és Keith Harris, az Ashley által még szeptemberben megbízott képviselő már tárgyal a lehetséges vevővel.

Eddig ez az egyetlen forrás jelentette ezt, úgy tudják eközben Llambias Shearerrel egyeztet.

Nem tudni mennyi igaz a hírből, úgy gondoltam jó, ha tudtok róla.

update ... csütörtök 12:09

Keith Harris cáfolta az értesülést, állítása szerint teljesen más okból utazott tegnap Newcastlebe.

Ashley bocsánatot kért

Mike Ashley közleménye a hivatalos honlapról ...

Mindannyiunk számára katasztrofális látni, hogy a Newcastle United kiesett a Premier Leagueből.

Teljes mértékben elismerem, hogy hibákat követtünk el az elmúlt szezonok során, amiket mélységesen sajnálok.

Szeretnék elnézést kérni a nagyszerű szurkolóinktól, akik minden alkalommal, otthon és idegenben, északon és délen több ezren eljöttek a mérkőzésekre és mindvégig kiválóan bíztatták a csapatot.

Szeretnék elnézést kérni továbbá a klubnál keményen dolgozó személyzettől, akik egész évben remekül végezték munkájukat.

Alan Shearer klubhoz való visszahívása a legjobb döntésem volt. Alan és segítői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a rendelkezésükre álló rövid idő alatt benntartsanak bennünket.

Zajlanak közöttünk a megbeszélések, hogy miként tudnánk újra a jó irányba terelni a klubot.

A ma délután megkezdett tárgyalásokon a hírek szerint négy éves szerződést kínálnának Shearernek. Azt is tudni lehet, hogy Alan csak saját szigorú feltételei szerint vállalná az állást - ez a mai bocsánatkérés az egyik ilyen feltételnek tűnik.

Amint új hír érkezik, beszámolok róla, kommentárt egyelőre nem fűzök a fejleményekhez.

Derek Llambias interjú

2009. február 10., Chronicle

Meg tudja magyarázni a kommunikáció teljes hiányát a klub és tulajdonosa részéről, különös tekintettel a Kevin Keegan távozása körüli időszakra?
Nem tudunk válaszolni a Kevin Keegannel kapcsolatos kérdésekre, amíg nem egyeztünk meg vele a kompenzációról. Nem akartuk elveszíteni Kevint.

Miért nem szeret Mike Ashley nyilatkozni és van-e esély, hogy ez esetleg megváltozik?
Elképzelhető, hogy Mike a jövőben a média rendelkezésére áll. Úgy gondolom, hogy Mike továbbra is közleményekben fog kommunikálni a klub honlapján és a helyi sajtón keresztül. Most megpróbáljuk lerendezni a régóta húzódó ügyeinket, mert Mike mindenképpen szeretné elmondani az embereknek a KK-ügy hátterét. El akarja mondani a történteket és elismerni mennyire magunk alatt vágtuk a fát. Tisztában van ezzel és ő olyan ember, aki kész lenne akár hazugságvizsgálónak is alávetni magát, ezt nem viccből mondom.

Miért idézhette Mikeot vagy önt (Derek Llambiast) az országos sajtó többször, mint a Chroncicle, a Journal vagy a Sunday Sun (szerk.: Newcastleben nyomtatott sajtó)?
Egyáltalán nem arról van szó, hogy bárkivel komoly kapcsolatunk lenne - néha ezek a dolgok túlságosan ki vannak forgatva. Az igazat megvallva Mike szeretne komoly kapcsolatot kiépíteni a Chroniclelal és a Journallal. Mindig is egyértelművé tette számunkra, hogy a Newcastle United számára a helyi sajtó a legfontosabb, ezért szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatunkat velük. Valószínűleg ezt már júniusban meg kellett volna tennem. Régen volt már és akkor még szerettük volna megtartani halkabb mivoltunkat. De eljött az augusztus, az átigazolási időszak hajrája, aztán szeptember elseje és borzalmasan alakultak a dolgok. Menedzser nélkül maradtunk és nehéz helyzet volt, akkor egyértelműen mi voltunk a rosszfiúk. Ha ez nem történik meg, ki tudja? Mindig is akartunk beszélni önökkel (az újságírókkal), de amikor eldurvult a helyzet, óvatosnak kellett lennünk. Ezért kezdtünk el támadni néhány lapot. Volt néhány botrányos dolog, amiket muszáj volt figyelmen kívül hagynunk, mert ha szembeszegülünk velük csak rosszabb lett volna. Ugyanakkor a hallgatással is csak rosszabbodott a dolog, odáig jutott az ügy, hogy a családunk és a barátaink kerültek konfliktusba a szurkolókkal. Nem akarunk ellentéteket szítani, szeretnénk újra mindenkit egy irányba fordítani.

Meg tudja magyarázni miért állt meg a kommunikáció?
Mike a Sports Direct irányítójaként 20 éven át kimaradt a sajtóból, amíg nem vitte cégét a tőzsdére. Az emberek hirtelen észrevették, hogy ez egy 2,5 milliárd fontos cég. Kimaradt a látótérből mert alig beszélt a sajtóval. De elfogadjuk, hogy a Newcastle United tulajdonosának lenni teljesen más. Chris Mort nagyon kezdeményező volt a sajtóval, folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Amikor megérkeztem, Mikekal megbeszéltük, hogy kevésbé akarunk előtérben lenni. Aztán a semmiből kirobbant a KK-ügy, ami egyre rosszabbra fordult. Úgy döntöttünk, hogy távol maradunk a sajtótól, a klub irányítására koncentrálunk, folytatjuk a menedzsment építését és próbáltunk új menedzsert keresni.

Meg tudja magyarázni, hogy Mr. Ashley miért vette semmibe az NUSC (szerk.: ősszel alakult szurkolói klub) azon kérését, hogy egy általa megnevezett helyszínen találkozzon a szurkolók képviselőivel?
Kapcsolatban vagyunk velük. Van egy havi rendszerességű megbeszélésünk, ezt szeretném leszögezni - kapcsolatban vagyunk az NUSC-vel. Minden hónapban a szurkolók egy csoportjával találkozunk, hogy meghallagassuk észrevételeiket, véleményüket. Az NUSC-t is meghívtuk erre a fórumra, közülük 4-5 ember mindig ott van. Felvettük velük a kapcsolatot és megalakulásuk óta zajlik a párbeszéd. Hamarosan ismét leülünk velük. Az első közeledésük nem volt megfelelő hangvételű. Kis csoportról van szó és tagdíjat szednek, ami számunkra kicsit furcsa. Szívesen várjuk őket a találkozóinkra. Február 12-én is lesz egy ilyen alkalom, négyen vagy öten tőlük is ott lesznek. Az egész megbeszélés célja, hogy megismertessük őket a munkánkkal és a jövőre vonatkozó terveinkkel. Nem akarunk Kevin Keeganról beszélni, amit ők minden áron feszegetni akarnak. Ők egy kivált szurkolói csoportosulás, egy kis csoport és szavuk több hitelt kap, mint amit megérdemelne.

Jelzés értékű ez az interjú abban az értelemben, hogy mostantól a menedzsment tájékoztatni fogja a szurkolókat a klub terveiről?
Igen, havonta lesz egy megbeszélésünk a szurkolói csoportokkal. Ugyanakkor nem várom, hogy minden balul elsült ügy után szervezzünk egyet. Szerettünk volna eloszlatni pár félreértést. Nem akarunk az eladásokból megélni, megpróbáljuk stabilizálni a csapatot és folytatjuk a korábbi üzleti tervünket.

Mi Dennis Wise feladata és marad-e a klubnál?
Dennis a futballigazgatónk. Feladata a játékosok felkutatása. Továbbra is része marad a klub menedzsmentjének. Jó az összhang Joe, Dennis és köztünk (Ashley és Llambias).

Ha Mike Ashley törődik a klubbal és hallgat a szurkolókra miért nem hívta vissza Keegant és vált meg Wisetól?
Attól tartok ezt nem kommentálhatom. Erre később visszatérhetünk. Annyit mondhatok, hogy ez fel sem merült.

Megfontolná Mike Ashley, hogy Chris Mortot ismét kinevezze?
Ez nem fog megtörténni.

Mi Tony Jimenez feladata a klubnál?
Ő már nincs velünk, októberben távozott.

Hogyan magyarázza azt, hogy egy céget Londonból irányítanak, holott a főhadiszállás és az egész tevékenység Newcastleban zajlik?
Nincs irodánk Londonban, ezt szeretném tisztázni. Dennis ideje nagy részét utazással tölti, hetente kétszer érkezik ide. Magam a hét öt napját töltöm itt. Mike az ország közepén él és irányítja a Sports Directet. Hetente egyszer eljön és akkor ideje nagy részét az edzőközpontban tölti. Nonszensz, hogy Londonból irányítanánk a klubot, ez sosem volt igaz. Mindössze annyiról van szó, hogy londoniak vagyunk

Sok szurkoló úgy véli, hogy tönkreteszik az NUFC-t. Kérem reagáljon.
A kiesés számunkra is nagy félelem. Akármilyen játékosokat kért a menedzser, megkapta őket. Csalódottak vagyunk, hogy nem igazoltunk még egy középpályást? Igen. Csalódottak vagyunk, hogy nem igazoltunk még egy jobb hátvédet? Igen. De a januári átigazolási időszak nagyon esetlen. Ami minket illet úgy véljük a Newcastle Unitedre nagyon izgalmas jövő vár. Nem is lehetne más. Megvenne egy céget csak azért, hogy a földbe döngölje?

Kezelte megvetéssel a szurkolókat?
Megértem miért merül fel a kérdés. A válasz nem. A hallgatásunkat megvetésnek fogják fel. De ez a jelenleg is nyitott ügyeink miatt vannak, mint például számos jogi eljárás és csöndben kellett maradnunk, hogy minél jobb eséllyel jöjjünk ki ezekből az ügyekből. Hibákat vétettünk. A labdarúgás újfajta kihívás számunkra. A kommunkáció elhibázott volt. Néha úgy éreztük, hogy lebombáztak minket és amikor a nyilvánosság elé léptünk, kiforgatták a szavainkat. Emiatt bizalmatlanná váltunk a sajtóval szemben.

A további részekben eltértek a kérdés-felelet formától, cikkbe öntötték Llambias nyilatkozatát. Megpróbálom a teljesség igényével lefordítani ezeket a cikkeket. Az előbbiekhez annyi megjegyzés, hogy a kérdéseket előre tették fel, ezért nincs a válaszok és az őket követő kérdések között logikus összefüggés.

2009. február 11., Journal

Derek Llambias, a Newcastle menedzserigazgatója megígérte, hogy a Szarkák továbbra is tényező lesz az átigazolás időszakokban, cáfolva, azon vádakat, hogy a klub mostantól az eladásokra koncentrál.

Annak ellenére, hogy Mike Ashley érkezése óta mind a négy alkalommal elmaradtak a várakozástól, Llambias hajthatatlan, hogy a klub komoly pénzeket ölt a játékosokba és ragaszkodik korábbi állításaikhoz, hogy komoly büdzsé lesz a nyári igazolásokra, ha elkerülik a katasztrófális következményekkel járó kiesést. A hatalmas fizetési lista és korábbi átigazolások (Damien Duff, Emre, Albert Luque) miatt még mindig fizetendő nagy összegű pénzek miatt Llambias elismerte, hogy a költekezési lehetőségeik - £38 millió elköltése igazolásokra Ashley érkezése óta - korlátozottak voltak az elmúlt 20 hónapban.

Ugyanakkor kijelentette, hogy az el nem fogadott ajánlataikat a Manchester City két játékosáért, Michael Johnsonért és Nedum Onouháért, a Toulouse jobb-hátvédjéért, Albin Ebondoért és a Sunderland középpályásáért, Kieran Richardsonért, nyáron ismét megfontolják, továbbá Shay Given, James Milner és Charles N'Zogbia eladásaiból befolyt pénz hozzáadódik a tulajdonos, Ashley által egyébként is biztosított összeghez.

"Nem vagyunk az eladásokból élő klub, ott vagyunk a piacon. Nem mondtunk nemet semmilyen menedzseri kérésre. Mindent megtettünk Michael Johnson megszerzéséért, próbálkoztunk pénzzel és játékosokkal is. Megpróbáltuk megszerezni Nedum Onouhát és Elanot is.

"Egyikőjüket sem sikerült. Borzalmas a januári átigazolási időszak, mindenkit bosszant és mi most nem tudtuk elkölteni a pénzünket. Mindent megtettünk, hogy a szűkös időben játékosokat igazoljunk. Bárkit is kért a menedzser, megkapta, vagy legalább megpróbáltunk megcsinálni az üzletet.

"A legelső napon elkezdtünk dolgozni lehetséges átigazolásokon. Megpróbáltunk egy másik középpályást is - Kieran Richardsont -, csakúgy mint Ebondot a Toulouseból. Amikor már csak az aláírások hiányoztak (az Ebondo-üzletnél), megduplázták az árat £6 millióra, undorító volt. Gyomorforgató volt - azt hitték, hogy bármit kifizetünk. A történtek miatt sok pénzünk maradt; egyébként is átigazolásokra költöttük volna, de így nyárra még több pénzünk maradt."

Figyelembe véve egy ikon és két ígéretes fiatal távozását, a United szurkolók érthetően aggódni kezdtek az ambíció hiánya miatt. Néhányan meg is vádolták a klubvezetést leépítéssel, amít tovább tüzeltek olyan valótlan hírek, hogy minden játékosért meghallgatták az ajánlatokat a tavaly nyári átigazolási időszakban.

"Ez nem igaz", vágott vissza Llambias. "Teljesen valótlan, gonosz butaság. Ha ez igaz lett volna, akkor inkább eladtuk volna a klubot és elmegyünk. Bosszantó. Meg kell érteni Mike oldaláról is. Mike olyan játékosokat örökölt, akiknek árát részletekben kell kifizetni és ezeket nekünk kell állnunk. Ez nem jött jól. Nettó 38 millió fontot költöttünk az elmúlt négy átigazolási időszakban.

"Most van szabad 8 millió font (a januári igazolásokból), amit el fogunk költeni a nyáron, ezenfelül egy újabb befolyó összeg (4 millió) James Milnerért. Ezenfelül Mike sem rest a saját zsebébe nyúlni. Tavaly 34 millió font volt a veszteségünk, idén 20 körülre várjuk, jövőre 7 milliót tervezünk. De ez még nem jelenti azt, hogy Mike nem fog pénz fektetni a klubba, ha szükség lesz rá.

Llambias továbbá cáfolta azt a népszerű pletykát, hogy ő és Ashley nem jelentek meg egy lehetséges vevőkkel tartott dubai megbeszélésen nem sokkal azt követően, hogy Kevin Keegan elment a klubtól.

"A dubai sztori? Oh, jaj. Iszogattunk a bárban és ennyi volt - nem volt megbeszélés, nem kellett volna megbeszélésen lennünk." (Erről részletesebben beszámol a Chronicle.)

2009. február 11., Chronicle - kicsit átformáltam a cikket, mert sok a közös téma a korábbiakkal

Derek Llambias elmondta, hogy teljesen megérti miért hívják sokan a jelenlegi Newcastle United vezetést Cockney Mafiának (szerk.: a cockney a londoni emberek gúnyneve). A menedzserigazgató ragaszkodik hozzá, hogy a Newcastlet nem Londonból irányítják, és a klubnak nincsenek irodái a fővárosban.

Az eset óta először Llambias elmesélte azt a napot amelyet ő, Mike Ashley és az egész vezetőség pokolként élt meg - 2008. szeptember 13.

Ezen a napon, 24 órával azt követően, hogy Ashley nem tudta rávenni Kevin Keegant a visszatérésre 9 nappal távozása után, a Unitedet hazai pályán megverte a Hull City és a szurkolók nagy része tüntetett. Ashley biztonsági okokból el sem ment a meccsre, Llambiast üres székek vették körül az elnöki páholyban. A kamerák hosszan mutatták Llambiast, miközben pár szurkoló egy "Cockney Mafia out" transzparenssel elvonultak a vezetőség számára fenntartott szektor előtt.

"Ez Mike helye. Most, hogy visszatért ismét mellettem fog ülni. Nehéz volt a szurkolókkal szemben lenni, kirekesztettnek éreztem magam. De őszintén szólva az én feladatom a stadion üzemeltetése és a klub bevételeinek kezelése. Része a munkámnak, hogy ott ülök a lelátón. Nem menedzselem a csapatot, nem veszek részt a napi ügyeikben. Egyáltalán nem tudok annyit a fociról, hogy megmondhatnám Joe Kinnearnak kit hozzon le és cseréljen be. Azért vagyok ott, hogy szurkoljak és segítsek Mikenak vinni az üzletet.

"Meg tudom érteni, hogy nem jött, ahogy Dennist is, mert ők vannak kapcsolatban a klub futballal kapcsolatos ügyeivel. Nekem annyi a dolgom, hogy vigyem a boltot és minél több sütit és chipset adjunk el."

A transzparenssel kapcsolatban Llambias elismerte, hogy kénytelen volt jó néven venni.

"Az egyik legjobb dolog a szurkolókban, hogy remek énekeik vannak. Humorosak és nagyon gyorsan reagálnak. Amikor megláttam a transzparenst, kénytelen voltam elmosolyodni. Tudtam, hogy sokat tettek azért, hogy azt összehozzák. Azt gondoltam magamban, hogy 'ez az ő véleményük', úgyhogy kényszeredetten elmosolyodtam.

"Az emberek azt mondták, hogy önelégült fejem volt - nem igaz. Úgy véltem sok erőfeszítésükbe került. Hallottam a rigmusokat is, néhány közülük nagyon vicces volt. Van humorérzékem és nem voltak rosszindulatúak, úgyhogy megértem őket. Megértem a szenvedélyességüket, annyi bennük a düh, az érzelem, hogy ezt meg kell becsülnünk. Tehát ami az egyedüllétet illeti a lelátón, része a munkámnak. Nem arról volt szó, hogy 'dögöljetek meg!', hanem, hogy a klub nagyobb, mint mi magunk, ez mindig tényező volt."

A dubai történetről

"Volt egy megbeszélésünk a délután folyamán a Zabeel Investments-el, de nem volt reális az ajánlat - sosem tudtunk volna megegyezni. Nevetséges ajánlat volt, azt mondtuk 'rendben' és elmentünk a pubba. Ennyi volt, iszogattunk - nem volt újabb tárgyalás."

És amíg a klub szeptember 14-től december 28-ig eladásra várt, Llambias elmondása szerint nem volt egyetlen "komoly" ajánlat az érdeklődő felektől, miután Ashley megbízta Keith Harrist az ügyek intézésével.

"Voltak érdeklődök, de megbíztuk Keith Harrist a dolgok intézésével. Nem akartunk tudni az érdeklődő felekről, amíg nem volt komoly ajánlatuk. Szaglászgattak páran, de nem foglalkoztunk velük. Végül eljutottunk oda, hogy mindenki lecsillapodott, főleg Mike és visszatértünk arra a pályára, ami a helyes. Most már nem eladó a klub, visszatértünk a rendes kerékvágásba."

Ashleyről

"Már £250 millióval van a klubban (mármint Ashley) és a továbbiakban is szándékában áll befektetni pénzét. Imádta, hogy a szurkolókkal beszélhetett, vitázhatott a pubokban, mindig egyenes volt velük. Amikor ezt az örömforrás megszűnt, nehezen viselte. Nem az a fazon, aki ott akar ülni öltönyben a bőrfotelben a páholyban. A West Brom például nem engedte meg neki, hogy farmerben, ingben és egy dzsekiben jelenjen meg, úgyhogy amikor ők jönnek majd ide, elő fogom írni nekik, hogy farmerban és pólóban üljenek a lelátón. Meglátjuk hogy ízlik nekik!"

Given és N'Zogbia

Derek Llambias elárulta érzéseit Charles N'Zogbia és Shay Given távozásával kapcsolatban. A páros januárban hagyta el a St. James's Parkot, Given a Manchester Cityhez, N'Zogbia a Wiganhez került, ahol 16499 néző előtt mutatkozhatott be a Fulham elleni 0-0 alkalmával.

Llambias naívsággal vádolta meg N'Zogbiát, de elmondta, hogy Givent - aki továbbra is szeretne rákalapítványi gyűjtéseket szervezni a St. James's-ben - mindig szívesen látják.

"Mióta itt vagyok Charles folyton el akart menni. Úgy tűnt azt vette a fejébe, hogy az Arsenalhoz vagy a Man Unitedhoz fog kerülni, végül a Wigan lett a végállomás. Ennek mi volt az értelme? Az ember nehezen érti meg az okait.

"Shay helyzete nagyon nehéz volt számunkra - ő itt egy ikon, majdnem akkora, mint Alan Shearer. Nem akartuk elveszteni, ezt próbáltuk nyomatékosítani benne. Mike Ashley is leült vele és megpróbálta megértetni vele mennyire értékes a számunkra.

"Továbbra is együtt fogunk működni Shayjel a Macmillan-gyűjtésekkel kapcsolatosan. Nem akartuk ezt Shayjel együtt elveszteni és ezt világosan el is mondtam neki.

"Sajnálatos, de mit tehetünk, ha egy játékos el akar menni? Nem jó arra kényszeríteni, hogy a lelátóról nézze a meccseket, az végképp nem tesz jót senkinek."

James Milnerről

"Nem akartuk elveszíteni James Milnert. Reálisan nézve, a focival foglalkozó embereink szerint nagyjából mindössze £6 millió volt az értéke. Mike úgy vélte a Villa nem adna érte 12 milliót. De a Villa csak emelte és emelte az árat, eljutottak 10-ig, mi pedig tartottuk a 12-t, mert nem akartuk elveszteni. Végül leültem Milnerrel és látszott rajta, hogy menni akar, ráadásul korábban már játszott a Villában."

Konklúzió

Ezt valamikor holnapra várjátok, most túlságosan zsong a fejem. Előljáróban annyit, hogy bár nem kéne, de egyre megbocsátóbb hangulatban vagyok a Cockney Mafiával szemben. Hiába, az ember mindig optimista.

A klubot nem adják el

(A kellő érdeklődés hiánya miatt) Mike Ashley ma bejelentette, hogy a továbbiakban nem kívánja eladni a klubot.

Ashley szavait idézve örömmel közli a szurkolókkal, hogy a bizonytalan helyzet elhárult, a teljes közleményét itt olvashatjátok.

Mézes-mázosnak tűnnek a szavak, visszarévedve a Mort-féle időszakra továbbra is pislákol bennem a remény lángja, talán mégis működni fog Mike és a klub házassága.

(Analógia: Keegan kirúgása volt a félrelépés, most úgy tűnik nem lesz válás és bár egy ideig még nem fog visszaköltözni a családhoz, úgy tűnik szeretné jóvátenni a dolgokat.)

Tényleg hét kérő van, Ashley lejjebb vitte az árat

Hét meg nem nevezett csoport is betekintést kapott a klub bizalmas irataiba, közölte ma délután a SkySportsNews.

A sztori még nincs megerősítve, sem megcáfolva, mindenesetre úgy tűnik már tényleg csak idő kérdése a tulajdonosváltás.

Eközben a BBC értesülései szerint Ashley a korábban híresztelt £450M-ról nagyjából £300M-ra vitte le az árat.

Véleményem szerint napokon belül újabb fejlemények várhatóak.

Már van vevő?

Talán már hallottátok, Ashley (és állítólag Wise és Jimenez is) a Közel-keletre utazott, hogy lehetséges vevőkkel tárgyaljon. A hétfői hírek szerint nem jártak sikerrel.

Ma kora este a Sky egyik vezető híre, hogy tárgyalásokat kezdtek a dubai Zabeel Investments-cel.

A cég honlapját böngészve tipikus arab olajsejkek terjeszkedését elősegítő vállalatról van szó.