Előzetes: Fulham - Newcastle

Két sikeresen megvívott hazai meccs után újra következhet az a fránya London, igaz annak legkönnyebben bevehető bástyája, a Craven Cottage.

A Fulham elleni vendégmérlegünk jóval jobb, mint egyes londoni pályákon, de azért a PL-érában ott csúfondárkodik 4 zakó a három győzelem mellett. Tavaly Barton utolsó percben értékesített (Smith kamu eséséért ítélt) büntetőjével elhoztuk a három pontot és most is hasonlóban végeredményben bizakodnak a srácok.

Owen a héten az európai kijutásról beszélt, Kinnear szerint pedig simán szerezhetünk hat pontot a következő két meccsen.

Viduka, Smith, Xisco és Nacho továbbra is sérültek és Kinnear a meccs előtt erősen utalt rá, hogy nem kíván változtatni a kezdőcsapaton, Owen tehát ismét a padon fog kezdeni. Joe nem győzte dicsérni a Barton-Butt tengelyt. Őszintén szólva nem voltam híve annak, hogy Butt stabil kezdő legyen, de Guthrie kisebb visszaesése valóban igazolja Nicky helyét a kezdőben.

Ahogy telnek a meccsek és gyűlnek Barton lábaiban a kilométerek, úgy játszik egyre közelebb ahhoz a szinthez, amivel a Cityben nevet csinált magának. Még mindig lassan hoz döntéseket, de azt hiszem ez csak javulni fog.

[caption id="" align="aligncenter" width="300" caption="Kösz a fellángolást, de átlátunk rajtad."][/caption]

Shola hattyúdala lassan szerintem véget ér. Szép volt, jó volt, ennyi volt. Öt-hat meccsen át a pali úgy játszott, ahogy csak nagyon kivételes napokon láthattuk, de a Villa ellen már kiütköztek a hiányosságai és néha már csak púp volt a többiek hátán. Örülnék neki, ha tudná még hozni ezt a formát, de nem táplálok nagy reményeket.

A két remek hazai siker valószínűleg lelket és önbizalmat öntött a játékosokba, nagyon kíváncsi leszek ebből mit mentenek át idegenbe. Hozzáteszem, hogy a Fulham pályája talán a legkevésbé hazai a szónak abban az értelmében, hogy a vendég drukkerek aránya itt a legnagyobb (a vendégszektoron kívül még külön semleges zóna is van, ahová vendégszurkolók szintén vehetnek jegyet).

Hodgson csapata mint mindig idén is botrányosan játszik idegenben: öt meccsen két rúgott gól négy vereség, egy döntetlen. Amiért mégis összeszedtek 11 pontot az az egészen remek hazai mérleg, megverték az Arsenalt, a Boltont és két hete a Wigant annak az Andy Johnsonnak a duplájával, aki idén még gól nélkül állt.

Nem rúgják halomra a gólokat (mindössze hat az öt hazai bajnokin), de valamiért nagyon nehéz ellenük betalálni a Craven Cottage-en. Néha ordas nagy mákjuk van, mint a Sunderland ellen, néha egyszerűen csak jól játszanak, mint a Wigan ellen.

[caption id="" align="aligncenter" width="468" caption="El ... kell ... találnom ... a kapufát."][/caption]

A helyzetkihasználással idén gondjaik vannak, ez otthon azért kicsit jobban megy, még ha Gera Zotya mostanában imádja eltalálni a kapufát. Van jó néhány megtermett játékosuk, pontrúgásokból véleményem szerint veszélyesek lehetnek és megfontolandó, mennyire toljuk fel a védővonalat, mert Johnsonnak csak egy olyan labda kell, amikor nincs lesen.

Kemény mérkőzést várok, a legboldogabb egy kapott gól nélküli 90 perccel lennék, de ezt a potenciált még nem látom a csapatunkban, úgyhogy a tippem egy szoros, de mindkét fél részéről megérdemelt 1-1.

Holnap 17 órától a Eurosport 2-n, valamint a myp2p segítségével az interneten lehet követni a meccset, jó szurkolást.

Howay the Toon!

Newcastle: Shay Given, Habib Beye, Jose Enrique, Claudio Cacapa, Fabricio Coloccini, Nicky Butt, Joey Barton, Jonas Gutierrez, Damien Duff, Shola Ameobi, Oba Martins
Cserék: Steve Harper, Sebastien Bassong, Michael Owen, Geremi, Charles N'Zogbia, Danny Guthrie, Andy Carroll

Fulham: Mark Schwarzer, John Pantsil, Paul Konchesky, Brede Hangeland, Aaron Hughes, Zoltan Gera, Danny Murphy, Jimmy Bullard, Simon Davies, Andy Johnson, Bobby Zamora
Cserék: Chris Baird, Clint Dempsey, Erik Nevland, Pascal Zuberbuhler, Fredrik Stoor, Leon Andreasen, Julian Gray

Taylor sérülés miatt otthon maradt, Cacapa helyettesíti.

Nem igazán értem ezt miért kellett ekkora titokban tartani.