A mérkőzés tizedik percében az egész találkozót befolyásoló döntés született. Wright-Phillips kiugratására Robinho és Beye futott versenyt, Beye becsúszott, Robinho elesett, Styles pedig befújta a büntetőt és ennek megfelelően kiállította az utolsó emberként szabálytalankodó Beyet.
A visszajátszás azonban megmutatta, hogy Beye elérte a labdát, tehát a játékvezető rossz döntést hozott. A szünetben a Setanta elemzése során látszott, hogy Styles borzalmas helyen volt az esetnél, térfelünk közepén kocogott, teljesen hátulról látta az esetet. Onnan két dolgot látott: Beye becsúszása miatt Robihno elesett; a labda irányt változtatott.
A problémám az, hogy ha nem látja rendesen az esetet akkor nem lenne szabad olyan döntést hoznia, amit később meg fog bánni, illetve végérvényesen befolyásolja a mérkőzés alakulását. Kinnear a mérkőzés után szimptaizált a sporival, és reményét fejezte ki, hogy Beye piros lapját eltörlik, így elkerüli az eltiltást.
Styles idén egyszer már bocsánatkérésre kényszerült, amikor a Bolton ellen befújt egy olyan tizenegyest, ahol még C. Ronaldo sem reklamált. Remélem most is hasonlóan tesz és ennek megfelelően Habib automatikus három mérkőzéses eliltása sem lép életbe.
Vissza a meccsre: Robinho magabiztosan berúgta a büntetőt, majd kis túlzással perceken keresztül dobált csókokat és rajzolt szíveket a kamerának; már ekkor a szívembe zártam.
Jobb hátvédunk elvesztése azt jelentette, hogy Geremi visszahúzódott a védelembe, Duff átment a jobb oldalra, Martins pedig visszalépett a középpálya bal szélére, egyedül hagyva elől Ameobit. El kell ismerni Shola kiválóan tartotta a frontot, nem számítottam ilyen jó produkcióra.
Az ő passzából jött az első ziccerünk, Duff elsiette a lövést, úgyhogy tovább kellett várnunk az egyenlító gólra. Emberhátrányunk ellenére mi irányítottuk a játékot és a City kontrái során rendre létszámhátrányba kerültünk hátul, szerencsénk volt, hogy kicsit önzően és bután fejezték be a támadásokat a vendégek.
Aztán következett a flipperezés a 44. percben, Shola elé került a labda és cipőfűzőjével/bokájával a hálóba juttatta a labdát. Ha őszintén vagyunk az egyenlítés nem tűnt valószínűnek a mérkőzés ezen szakaszában, de ennek ellenére úgy érzem megérdemeltük a döntetlent a félidőben.
Kinnear ezt megelőző két mérkőzésén elég inspiráló volt a szünetben az öltözőben, hogy a második félidőben korán gólt szerezzünk. Most a körülmények miatt nem várhattunk eszeveszett támadást, de az irányítás úgy érzem továbbra is nálunk volt, ekkor különösen Duff játszott nagyon jól.
A vezető gólunk még nagyobb szerencse volt, mint az egyenlítő, Geremi szöglete éppen csak magas volt Taylornak, a csapódó labdát pedig Dunne saját kapujába vágta és ekkor úgy tűnt semmi sem veheti el tőlünk a három pontot.
A fricska azonban felnyitotta a City-sztárok szemét, átvették a karmesterpálcát, miközben mi egyre hátrébb és hátrébb húzódtunk, próbálva védeni a nehezen összeszedett előnyt. Ekkor már Martins és Ameobi is nehézkesen mozgott, 7 perc különbséggel le is jöttek a hajrá előtt és beállt N'Zogbia és Carroll.
Itt megállnék a krónikálásban, mert Carroll becserélését nem értettem. Egy fiatal, teljesen tapasztalatlan játékos, aki hónapok óta nem játszott semmilyen mérkőzésen - és ez alapján a fejében sincs minden rendben - nem értem miért élvez előnyt Xiscoval szemben. A spanyol srác bár nálunk nem játszik, a spanyol U21-eseknél gólt szerzett, játékban van. Ráadásul egy ilyen döntés valószínűleg nem tesz jót a lelkivilágának sem és most jobban érdekel az ő helyzete, minthogy Carroll lehetőséget kapjon a bizonyításra.
Ráadásul Carroll teljesen elveszettnek tűnt a pályán, de természetesen nem ezért egyenlített ki a City. A gól inkább a náluk megtalálható kreatív játékosok tehetségének tudható be, Robinho szépen befutott a két védővonalunk közé, Ireland elindul a védők mögé, a passz tökéletes és Given tehetetlen.
A döntetlen, ahogy tegnap késő este is írtam, szerintem igazságos tekintve, hogy 10 emberrel hatalmasat küzdöttünk és amikor a City nyomott a hajrában, távoli lövéseik voltak, komoly ziccerük nem. Ezzel együtt el kell ismerni, hogy mindkét gólunk mázli eredménye volt, és tiszta gólszerzési lehetőségünk szerintem csak egy volt.
Rátérve az egyénekre, Ameobi, aki a szponzorok szavazásán a legjobb lett, meglepően jó produkciót mutatott be. Természetesen voltak most is idegesítő baromságai, mint amikor elcsípte Geremi Martinsnak szánt indítását, de a Duffnak adott zsuga, vagy a második félidőben - ha jól emlékszem - Richards átverése az alapvonalnál nagyon tetszett. Ezen kívül a lelkesedése, kellemetlenkedése, labdatartása kulcs volt ahhoz, hogy 10 emberrel is vissza tudjunk jönni a meccsbe.
Martins sajnos ideje korán hátra lett vonva, sokszor túl sokáig ráakaszkodott labdára, látszott rajta, hogy nincs játékban. Védekezésben sokszor besegített, ez megsüvegelendő.
Duff volt sokak szerint az igazi man of the match, és valóban az ír srác úgy tűnik kezdi megtalálni azt a formát, ami olyan értékessé tette még anno a Roversnél, ha választanom kellett volna ő is ott lett volna Ameobi és ...
... Coloccini mellett. Az argentín rövid Newcastle-karrierje során simán a legjobb meccset játszotta. Fejpárbajait szinte kivétel nélkül megnyerte, jól olvasta a játékot, sziklaszilárd volt tegnap este. Elismerem, Jo és az egész Man City támadósor ellen nem nehéz jobb lenni a fejpárbajban, de Colo megmutatta miért igazoltam le néha a PES-ben néhány éve (egyébként leigazoltam Luquet, Martinst, Duffot és Smitht is jóval korábban, mielőtt tényleg hozzánk jöttek volna).
A többiek teljesítménye elment, nem volt különösebben kiugró és gyenge, mindenkinek voltak jó és rossz pillanatai, Givenre most sem lehetett panasz, Ireland egyik lövésénél újra megmutatta miért kiváló kapus.
Rengeteg pozitívum van, amiből önbizalmat meríthetünk a Wear-Tyne derbi előtt; mi és a játékosok is. A küzdőszellem mindenképpen kelleni fog és reménykedjünk, hogy Martins már jobb lesz, Jonas visszatér és bizonyítani tudjuk, hogy jobbak vagyunk, mint a Keane-bagázs.
Howay the Toon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése