Curbishley West Hamje úgy tûnik elkapta a Curbishley-szindrómát, ami a charltonos idõkben jellemezte csapatát. Értsd: jó kezdés, közepes folytatás, a teljes elsüppedés középmezõny masszájába, érdektelen meccsek tömege a szezon végén. A West Ham a szezont nem kezdte jól, majd a rengeteg új játékos kezdett összeszokni, kicsit javultak az eredmények, de a csapat megbízhatatlansága miatt nem volt komoly esély a kupás helyekre.
A kiesés nem fenyegette õket, így már legalább egy hónapja csak vegetálnak, az utolsó 8 meccs alapján felállított képzeletbeli tabellán csak a Derbyt elõzik meg, akiket múlt héten is nagy nehézségek árán sikerült csak két vállra fektetni Londonban. Az Upton Park közönsége a gyõzelem ellenére kifütyülte a lefújás után a fiúkat, el lehet képzelni milyen volt a mutatott játék.
A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a West Hamnél 10 játékos is sérüléssel bajlódik, így Curbs kénytelen volt az utánpótlás csapatból feltölteni a keretet, a fiatalok pedig nem vallottak szégyent.
A Kalapácsosok keretében öt korábbi játékosunk is helyet kap, játszani azonban csak Parkernek és Solanonak van esélye. Dyer még õsszel eltörte lábát, Bellars medencesérülést szenvedett, Bowyer ágyékhúzódás miatt nem játszhat már idén. Hármójukon kívül Davenport, Quashie és Collins is csak jövõre térhet vissza. Kérdéses Ferdinand és Upson játéka, Asthon viszont a hírek szerint játékra kész és csatlakozhat Marlon Harewoodhoz a csatársorban (az õ baromsága miatt bajlódik már másfél éve ágyéksérüléssel Given).
Nálunk Milner, Carr
Meglehetõsen jó mérlegünk van az utóbbi idõben a West Ham ellen, veretlenek vagyunk az utolsó nyolc meccsen (5 gyõzelem, 3 döntetlen), utoljára 2001 õszén kaptunk ki idegenben. Hovatovább Owen idáig egyetlen Newcastle-tripláját is a Kalapácsosok ellen jegyzi még 2005 õszérõl.
Azt gondolom, hogy a kezdõ sípszótól kezdve képesek vagyunk irányítani a mérkõzést és ezért mindent meg is kell tennünk. Középpályánk erõsebb, a három támadó kellõen zavarni fogja a védelmüket, de ugyanakkor nem szabad túl sok helyet hagyni Ashtonnak és Harewoodnak. Mindketten jól fejelnek, lábbal is jól bánnak a labdával. Kíváncsi leszek milyen százalékban kapjuk majd meg a fújásokat a Faye/Taylor vs. Ashton/Harewood fejpárbajoknál. Uriah Rennie sporttárs ugyanis teljes mértékben képes felrúgni a józan ész szabályait, akár heverhet egy vérzõ fejû játékos is a földön, nem lehetünk róla meggyõzõdve, hogy nem ellene ítél a bíró.
Természetesen nem várom, hogy a spori döntõ szerepet játsszon, de sok hajtépésre számíthatunk, ha sikerült streamet szerezni a találkozóról. Talán itt lesz majd a legérdemesebb próbálkozni.
Ha sikerült az említett dominanciát kiharcolni, úgy vélem simán le tudjuk gyõzni õket, Owen és Viduka nagyon érzik a kaput, talán Martins sem lesz túlságosan önzõ. Tartok tõle, hogy nem fog összejönni a sorrendben negyedik kapott gól nélküli meccs, üsse kavics, csak nyerjünk.
2-1-es gyõzelmet várok, Viduka gólja után túlságosan megnyugszunk, Ashton beköszön a szünet elõtt, majd a második félidõre felébredünk és Barton lövése a három pontot jelenti majd.
Howay the Toon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése