Portsmouth - Newcastle United

A liga egyik oroszlánbarlangjában játszunk szombaton kora este, újjászületett kis csapatunkra eddigi legkomolyabb megmérettetése vár a Fratton Parkban.

A Pompey múlt héten bejutott az FA-Kupa döntõjébe, én meg már elõre dörzsöltem a tenyerem, hogy milyen jó lesz majd nekünk, mert majd biztos csak a döntõre fókuszálnak mostantól, a bajnokikat nem fogják olyan komolyan venni. Kedden aztán Redknapp fiai nyertek az Upton Parkban és egybõl rá kellett jönnöm, hogy lazításról szó sincs és nagyon-nagyon nehéz 90 perc elé nézünk.

Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy miért várná el az ember, hogy egy csapat egy több mint egy hónap múlva lejátszandó meccsre pihen már most, amikor benne vannak a kupás helyekért folytatott harcban. Másrészt a West Ham az utóbbi hat meccs alapján számolt tabellán 18., tehát nem viszik túlzásba a pontgyûjtést.

A Pompey tehát nem lazít és hazai pályán mindössze két vereségével csak a top 4 elõzi meg - igaz az Everton több pontot gyûjtött odahaza, mint õk köszönhetõen az õsszel összeszedett sok hazai döntetlennek. Nem szokták kitömni vendégeiket (kivétel ez alól a Reading), 16 meccsen 24 gól, viszont ami fontos, hogy átlagban 0.75 gólt kapnak nem leányálom tehát ellenük támadni. Campbell sokadvirágzását éli, Distin levetkõzte a Cityben néha jellemzõ hibákat, Glen Johnson a bajnokság egyik leghatékonyabb jobb bekkje (bár most már nem cserélném el Habib Beyéért). A kapuban pedig az a James, aki képességeit tekintve kiváló kapus lehetne - az esetek nagy többségében az is -, néha azonban benne van egy kriminális baki.

Diop és Diarra a középpályán nem nagyon engedik levegõhöz az ellenfelet, igaz egyszerre ketten csak a jó csapatok ellen vannak pályán, a fazont Kranjcar szabja, Muntari pedig már a befejezésekbõl is kiveszi a részét, bár érzésem szerint a bajnokság második felére visszaesett a teljesítménye.

A csatársorban pedig Defoe leigazolásával nagy vásárt csináltak: 8 meccsen 8 gól, vagy valami hasonló. Kanu és Baros ha játszanak is, normális, erõteljes védekezéssel hatástalaníthatóak, Nugentet Redknapp csak akkor használja ha nagyon pihentetni akarja az embereit emiatt nincs játékban, ha pályán is lesz nagyon szomorú lennék, ha sokszor túljárna a védõink eszén.

Nem állt szándékomban túlságosan fényezni a Pompeyt, de így visszaolvasva nagyon ez jött ki belõle. Azt hiszem arra akartam rámutatni, hogy egy hazai pályán nagyon masszív, erõteljes, védekezésre odafigyelõ csapatról van szó, akik nem véletlenül hatodikak és nem számíthatunk kegyes bánásmódra.

Nálunk a hangulat továbbra is emelkedett, érthetõ hiszen az utolsó négy meccsen 10 pont, 10 rúgott, mindössze 2 bekapott gól a mérleg. Keegan pénteki nyilatkozata szerint a játékosok szárnyalnak az edzéseken. N'Zogbia és Taylor is játékra kész, de maximum utóbbi fog bekerülni a kezdõbe, változás sem felállásban sem a maradék 10 játékost illetõen nem várható.

Given, Carr, Cacapa, Milner és Emre továbbra is maródiak, Carr a jövõ derbire talán rendbejön, Emre viszont csak az azt követõ West Ham-meccsen játszhat leghamarabb.

A héten elég sokan sokszor megemlí­tették az újságok hasábjain, hogy kijárna a Pompeynak egy kiadós verés, amiért anno õsszel 4-1-es pofont kaptunk tõlük. Nem hiszek az ilyen egy meccs alapján kialakuló "bosszúvágyban", de azok, akik akkor a pályán voltak részünkrõl biztosan várták már egy ideje, hogy Portsmouthba utazzunk.

Bár a bennmaradást már szerintem mindannyian borítékolnánk, matematikailag még nem vagyunk biztonságban. A mostani fordulóban viszont már bebiztosíthatjuk a jövõ évi PL-tagságunkat ha: 1., nyerünk vagy 2., döntetlent játszunk és a Bolton kikap.

A mérkõzés kulcsa ismét az lesz, hogy ki uralja majd a középpályát. Ha õk, akkor nagyon nehéz dolgunk lesz, ha viszont azt a Bartont, Buttot és Geremit látjuk, mint az utóbbi két héten, akkor simán benne van egy gyõzelem. Nyílt, támadó focira számítok a Pompey részérõl is, de azt hiszem nem holnap fog megszakadni a gyõzelmi sorozatunk. 2-1 ide Owen és Barton góljaival.

Howay the Toon!